Törökfürdők és a török fürdő-kultúra

A törökfürdő (arabul hammám, törökül hamam, jelentése: forró) a török és arab térségben elterjedt közfürdő. Az iszlám fürdő- és egészségkultúra fontos része.

Az iszlám kultúrában a fürdésnek, tisztálkodásnak több okból is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az iszlám az imádkozás előtt kötelezően előírja a rituális mosakodást (arab: vudú), valamint bizonyos cselekmények és események után a test teljes megtisztítását (arab: guszl).

A fürdőkultúra fontossága ugyanakkor levezethető abból az iszlám elképzelésből is, hogy az egészség és a szépség Allah művének beteljesülése, így a test ápolása és tisztán tartása a vallási kötelezettségek részét képzi.A fürdők építészeti kialakítása szimbolikusan az univerzumot képezte le, a fürdő maga pedig a paradicsomot jelképezte.

A néphit szerint a fürdők az elhunytak lelkének és a démonoknak a lakhelye.

A törökfürdők eleinte a római, illetve bizánci fürdők mintájára létesültek, bár a fürdők elrendezése sokat módosult az idők folyamán. A törökfürdőkben is hőfok szerint osztották fel a fürdőt, hasonlóan a római és bizánci fürdőkhöz. A klasszikus törökfürdő három részből áll:

  • öltözőterem (camekan)
  • átmeneti helyiség (soğukluk)
  • forró fürdőterem (harara, sıcaklık)

 A fürdők használata részben a törökfürdők felépítéséből adódott: a vendégek a termeken áthaladva először a meleg részről a langyosba jutottak, majd egy hidegebb területre, végül pedig egy száraz részre.

A fürdőket hagyományosan külön használták a nők és a férfiak: vagy nemek szerint eleve megosztott fürdőházakat (ez inkább a nagyvárosokra volt jellemző), vagy ugyanaz a fürdő különböző napokon csak az egyik vagy másik nem számára állt nyitva. A mindkét nem számára nyitva álló fürdőket a nők általában a déli és az esti ima közötti időszakban használhatták, ilyenkor a fürdőn egy törülköző kiakasztásával jelezték, hogy kizárólag női vendégeket fogadnak. Épültek ún. ikerfürdők is (törökül çifte hamam), ahol egyetlen intézménynek férfi és női részlege is volt. A fiúgyermekek közül kizárólag a serdületlen gyerekek mehettek édesanyjukkal a fürdőbe, a felnőttnek számító fiúk (mukallaf) az idősebb férfiakkal együtt vehették igénybe a törökfürdőt. A nők számára a fürdők egyben a társadalmi érintkezés helyszínei is voltak, ezen kívül számos testápolási, kozmetikai szolgáltatást is igénybe vehettek (agyagos pakolások, bőrtisztítás dörzsöléssel). A fürdőkben a nők hennát is készíttethetek magunknak. Mindkét nem számára kínáltak a fürdők testszőrtelenítést, masszázst és hajfestést (nők hajukat, a férfiak hajukat és szakállukat is festették). A szőrtelenítést egy nura nevű anyaggal végezték, mely oltatlan meszet és arzénos triszulfátot tartalmazott. A muszlim kultúrában a testszőrzet az ápolatlanság jele volt, ezért rendszeresen eltávolították.

Az arab világban a korai időszakban görög-római típusú fürdőket is építettek, így pl. 641-ben Alexandriában. A 10. és a 15. század között a törökök nyugat felé nyomultak, az elfoglalt területeken a meglévő fürdőket birtokba vették, majd idővel újakat is építettek.

Konstantinápoly elfoglalása után (1453) az új fővárosban hatalmas közfürdőket építettek a török uralkodók. Mimar Sinan (1489–1588) építész nevéhez több kisebb és egy-egy reprezentatív fürdő tervezése is köthető. Az egyik leghíresebb a ma is fürdőként működő hamam az isztambuli Çemberlitaş Hamamı, mely 1584-ben épült. A szintén Isztambulban található 1550-1558 között megépült Szulejmán-mecsethez közfürdő is csatlakozott.

Híresek voltak az arab világ központjainak számító nagyvárosok (Damaszkusz, Kairó) közfürdői is. A törökök a meghódított területeken is építettek törökfürdőket, ezek közül a legtöbb Budán maradt meg eredeti vagy részben eredeti állapotában.

Magyarországon számos török kori emlék megmaradt, ezek közül a fürdők azért is fontosak, ugyanis gyakran megtartották eredeti funkciójukat. Az elsősorban Budapesten található gyógyfürdők hivatalos megnevezésük szerint is törökfürdőnek számítanak (a Rudas gyógyfürdő, a Király gyógyfürdő, valamint a Veli bej fürdő.

Az egykori budai törökfürdőkből hat törökfürdőnek vannak régészeti nyomai (Jesil direkli, Kücsük, Veli bég, Horosz kapu, Pasa szeráj, Tojgun pasa), ezekből négyben üzemel mai is gyógyfürdő (Horosz kapu: ma Király fürdő, Jesil direkli: ma Rudas gyógyfürdő, Veli bég: ma Veli bej fürdő, Kücsük: ma Rác fürdő). A budai törökfürdők műemléki védelem alatt állnak. A törökfürdők kupolájának kialakítása kétféle módon történhetett: a kupolát oszlopok tartották vagy az épület falaira illetve zömök tartópilléreire építették fel a gömbkupolát. Előbbi megoldásra példa a mai Rudas fürdő termálfürdője, míg a második megoldást a mai Király, Veli bej, illetve a Rác fürdőknél alkalmazták. A budai törökfürdőket az 1500-as évek közepétől kezdték el építeni, a század végére már mindegyik fontosabb fürdő elkészült. Két budai törökfürdő létét régészeti feltárások igazolták.

Székesfehérváron a 16. században két, egy századdal később már három fürdő üzemelt. Szintén három fürdője volt Pécsnek a 16. századtól, köztük Memi pasa fürdője. Esztergomban Rüsztem pasa épített fürdőt. Törökfürdő működött még a hódoltság idején Gyulán, Szegeden, Szekszárdon, Bácsban, Becskereken, Hatvanban és Lippán. Sudár Balázs becslései szerint összesen 75 kiépített fürdő létesült a törökök hódoltság ideje alatt.

Egerben található a Valide szultána fürdő romjai, melynek rekonstrukciós munkái még nem fejeződtek be.Működő fürdő Arnaut pasa egykori fürdője (ılıca) köré épült fürdőkomplexum.

 

Forrás: wikipédia

Fotó: online

 

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook