Török kori emlékek Magyarországon

Spanyolországon és a Balkán államain kívül alig van olyan európai ország, melyben muszlim szellemű emlékek egészítik ki az építészeti stílusok sorát. Ezért kívánnak különös figyelmet azok a művészi szintű – bár egyébként kimagasló értéket nem képviselő – török kori alkotások, amelyekkel Magyarországon még találkozni lehet. A magyar művészettörténet(ek) zömmel mellőzik, vagy csak érintik a megszálló törökség emlékeit.

Már a városok külső képének karakteres átformálását okozó hatása miatt is, a muszlim imahelyek (mecset, dzsámi, minaret), és temetkezési emlékhelyek (türbe) kívánják az elsődleges figyelmet.

Mecsetek, dzsámik

Buda, Budapest

Egyes török források szerint (pl. Evlija Cselebi) állítólag 24 dzsámi, 43 mecset, 3 türbe és 10 kolostor volt Budán.Oszman bej dzsámija maradt épségben a legtovább, melynek szamárhátíves nyíláskeretezésű homlokzatát még egy 1722-ből származó rajzról ismerjük. A mai Fő utca északi végén áll.

Pécs

  • Gázi Kászim pasa dzsámija, (épült 1579 táján, a középkori Szt. Bertalan templom helyén és köveiből épült, mai pécsi belvárosi plébánia
  • Jakováli Hasszán dzsámija, ma a klinikai épületek között áll, négyzet-alapú belsőterével, cseppköves átmenetű nyolcszögű kupolájával és a mellette álló minarettel talán leghívebben érzékelteti egykori jellegét.
  • Memi pasa dzsámija: ma már nincs meg.
  • Ferhád pasa dzsámija: Ferhád budai pasa 1590-ben halt meg, gyilkosság áldozataként, fellázadt katonák feltehetően zsinórral megfojtották. Alapítványi szent kerülete 1570–1580 körül épülhetett meg Pécsett. A mai Király utcában a dzsámin kívül személyzeti lakóház, derviskolostor, ikerfürdő is állt, ma már nincs meg.

Esztergom:

  • Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi

Siklós:

  • Malkocs bég dzsámija

Szigetvár:

  • Ali pasa dzsámija
  • Szulejmán szultán dzsámija

 Minaretek

  • Eger: megmaradt 14-szögű, finom rajzú sztalaktitos gyűrűvel aláfogott vaskorlátos, körerkélyű minaretje megmaradt.
  • Érd: 16-szögű, csonka állapotban megmaradt, utóbb rekonstruált.
  • Pécs: a Jakováli Hasszán dzsámi mellett. Nem látogatható.
  • Esztergom: csonka állapotú.
  • Szigetvár: szintén csonka állapotban.

 Türbék

A török vallási építkezések igénytelenebb alkotásai a türbék, síremlékek, sírkápolnák, melyek mint szerény méretű, centrális, kupolás létesítmények a muszlim temetők turbános sírkövei közül emelkedtek ki.

Buda:

  • Gül Baba türbéje (nyolcszög alaprajzú, egykor félgömb téglakupolával): Gül Baba, a Rózsák atyja, bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa.

Pécs:

  • Idrisz Baba türbéje Messze földön híres gyógyító volt. Közbenjáróként tartották számon, ezért sírjához azóta is járnak a muszlimok, az ilyen kegyes sírlátogatást az iszlám zijarahnak (törökösen: ziyaret)-nek hívja.

Köz-és termálfürdők

A török hódoltság 150 éves korszakában a gyógyvízforrásokra épített, sajátos fürdőtípus (és stílus) a közösségi fürdőkultúrát testesítette/honosította meg. A Duna jobb oldalán nyolc fürdőt létesítettek, melyek között volt kisebb és nagyobb jelentőségű is. Mivel az iszlám szerint a testi tisztálkodásra csak a folyóvíz alkalmas, a budai török fürdők ilidzsá vagy más néven kaplidzsá típusa volt itt megtalálható, ezek a művészi kivitelezésű és díszítésű fürdők a források fölé épültek (ahol fürdőzés előtt leöblítették testüket). Ebben az időszakban váltak a fürdőépületek Buda legnevezetesebb és legmegbecsültebb épületeivé.

  • Rudas fürdő a Duna mellett (egykori neve: jesil direkli ilidzsá=zöldoszlopos fürdő)
  • Rác fürdő (kücsük ilidzse=kis fürdő)
  • Király-fürdő (Szokollu Musztafa építtette a 16. század második felében).
  • Császár-fürdő (Velibej-fürdő) (ugyancsak Szokollu Musztafa építtette, s az egykori legszebb budai fürdő volt). Fischer von Erlach mint különleges jelentőségű építményt közli 1726-ban alaprajzi, metszeti és homlokzati ábrázolásokkal. Alapelrendezése a főmedence köré fonódó kilencosztású tércsoport. Kis sarokkupolái alatt átlós irányban ugyancsak medencék voltak, a tér-együttes előtt előcsarnok-sor rendezte a bejárat forgalmát. Az együttes később Hild József gyógy-udvarával bővült.

 

Forrás, Fotó: wikipédia

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook