Szulejmán 3. évad 163. rész (2016. 02.24.)
Sah: Mi történt Ibrahim pasa, hogy ily sürgősen hívattál, baj lenne?Ibrahim: Hogy baj-e? Vonatkoztathatom ezt Hürrem szultánára? És ilyenformán terád, merthogy megtalált, mint tudom.
Sah: Hatice meg ugye nem nézi jó szemmel.
Ibrahim: De engem most elsősorban nem a ti viszonyotok érdekelne. Sokkal inkább, hogy mi ez a közeledés Hürrem felé.
Sah: Nincs jogom vele lenni, Ibrahim? Csak mert ti olyannak állítják őt be amilyen nem... ti nem kedvelitek, így nekem sem illene, jól sejtem? Nézd, én fikarcnyi jelét se látom annak, hogy veszélyt jelentene az uralkodócsaládra. Segíti a rászorulókat, gyermekeit példásan neveli, igaz? A szultánt pedig imádja.
Hürrem: Sümbül aga, idejövet Sah szultánát láttam. Ibrahim pasával beszélgettek. Állítom, hogy őt is ellenem akarja hangolni. Te régebb óta ismered. Milyen viszonyban voltak ezelőtt? A pasa tud rá valamivel hatni?
Ebussuud:Ezen törvények között pedig van egy olyan amely téged megvéd. Amikor az ember ugye felébred az Úr áldásával kezdi a napot. Hálát adunk azért, hogy álmunkban is óvott, hogy visszahozott minket az életbe, mert ugye Prófétánk szerint az álom az e világi alvás a tétlenség. Azaz a halál megfelelője, amikor is bűnt nem követhetünk el. Ebből adódóan nem ítélkezhetnek fölöttünk. A mennyben alszunk? Nem. Mert az alvás a halál testvére. A mennyekben pedig nincs halál. Mondja is: az elalvással meghaltok, míg az ébredéssel megszülettek.
Musztafa: Utoljára még Ibrahim pasa hozott ide. Egész kicsi koromban, de mindenre emlékszem.
Forrás:www.facebook.com/muhtesemyuzyil.hun AK. all@rights reserved
Ibrahim: Az a gond, hogy mindez csupán látszat.Sokakhoz hasonlóan te is a csapdájába estél.
Sah: Ha mint pasa vagy nagyvezérként oktatnál most, azt elnézném. De az érzelmek terén bőven van tőlem elmaradásod.
Ibrahim: Na, igen. Valóban, amikor férfiak harcolnak szultánám, a fegyverek rendszerint elöl vannak. Míg az asszonyok elrejtik azokat. Épp ennek okán számítanék rád. Mint a női titkok nagy ismerőjére.
Sah: Azt várod tőlem, hogy mert te nem bírsz vele, áruljam el őt, de nem teszem.
Ibrahim: Szultánám. Nem oktatlak és megsérteni sem állt szándékomban. Csak miután azt hangoztatod, hogy te ebből a viszályból kimaradnál. Arra kérnélek...
Sah: Mire kérsz, Ibrahim? Hm?
Ibrahim: Arra kérnélek, hogy ne gyűlölj, amiért magunkért aggódom.
Sah: A gyűlölet legalább olyan erős érzés, mint a szeretet. Irántam benned egyik sem él, pasa. Ne szaporítsuk tovább a szót.
*Sümbül mesét mesél a kis Cihangir hercegnek.
Hürrem: Sümbül aga, idejövet Sah szultánát láttam. Ibrahim pasával beszélgettek. Állítom, hogy őt is ellenem akarja hangolni. Te régebb óta ismered. Milyen viszonyban voltak ezelőtt? A pasa tud rá valamivel hatni?Sümbül: Nem,a szultána nem olyasféle. Habár annak idején...
Hürrem: Mikor? Folytasd!
Sümbül: Még a megboldogult nagyasszonyt kísértem a Manisai palotába, Sah szultána is velünk tartott, emlékszem. Nagyon akaratos volt. Ibrahim pasa az időtájt még solymász volt. A vak is láthatta, hogy tetszett neki a szultána.Sülve-főve is együtt voltak hónapokon át. Szép emlék.
Ibrahim monológ: Az emlékezés az én titkos imádságom. Hisz bűneimet felelevenítve juthatok csak el a végső megtisztuláshoz. Most újra itt vagyok, honnan életem egyik része elindult és visszagondolok. A nevem Ibrahim. Manolisnak sarja, Szófiának gyermeke, ki magányban nevelkedett. 15 éve nem láttam a hazámat. Nem láttam anyám arcát, csak elképzelem. Nem látom atyám és testvérem vonásait, csupán a tükör idézi fel, amikor belenézek. Örök útvesztő az életem, melyben mostanra eltévedtem és nincs, aki kivezessen. Nagy ritkán hegedűm dallamaimból édesanyám hangja száll fülembe, az egyetlen gyermekkori emlék, mit otthonomból megmentettem és azóta is őrzök.
*Hürrem szultána rájön Mehmet titkára és azonnal cselekedik.
*Ebussuud Efendi éjt nappallá téve keresi azt a törvényt, ami mentesíti az uralkodót az adott szava alól...
Szulejmán: Mi az Ibrahim? Miért jöttél vissza?
Ibrahim: Itt maradt néhány irat, azokért. Segíthetek?
Szulejmán: Nem kell. Csak úgy átjöttem és elmerengtem. Megláttam a hegedűdet, azért.
Ibrahim: Ezt még édesanyám tanította nekem. De elég rég játszottam már.
Szulejmán: Manisaban, ha jól emlékszem. Sőt, talán aznap amikor magam mellé fogadtalak.
Ibrahim: Igen. Nagyuram. Újra elmehetnénk oda, így ketten. Felidézni a régi időket.
Szulejmán: El is megyünk. Tavasszal megejtjük ezt.
Ebussuud Efendi megtalálja azt a törvényt, ami megpecsételi Ibrahim sorsát...
*Másnap reggel Mehmet szembesül azzal, hogy az anyja száműzte a palotából Nurbahart.
*Hürrem leszidja Mehmetet és Mihrimaht amiért eltitkolták előle Nurbahar állapotát.
*Mihrimah szeretné megmagyarázni Mehmetnek a történteket, de a herceg nem hagyja.
Hürrem: Átadtad a követtel folytatott találkozó jegyzőkönyvét az uralkodónak?
Ayas pasa: Igen, szultánám. Nála van.
Hürrem: Akkor miért viselkedik még mindig ugyanúgy a pasával? Ennek hatása kéne, hogy legyen.
Ayas pasa: Én is ezt gondolom. Várom is, hogy az uralkodó számon kéri a pasa ügyes bajos dolgait, de eddig nem tette.
Hürrem: Akárki mást ezért rögtön kivégezne. A pasa viszont minden vétkéért elnyeri a bocsánatát.
*Ebussuud Efendi az uralkodóhoz siet, hogy elmondja neki mit talált.
Ebussuud: Nagyuram. Találtam egy lehetséges megoldást a problémára, melyet a minap megosztottál velem.
Szulejmán: És pedig?
Ebussuud: Az emberi élet törvényeink szerint is szent és sérthetetlen, hacsak annak elvétele nem feltétlenül tudatos.
Szulejmán: Hallgatlak.
Ebussuud: Ez a könyv az én legfőbb tanácsadóm, nagyuram. Útmutató olyan esetekre, amelyeket nehéz értelmezni. Szeretnék felolvasni egy, a te ügyedhez illő részt, engedelmeddel...
*Ibrahim az uralkodóval folytatott beszélgetése után úgy véli, hogy mégsem lett kegyvesztett. ”Nos, újra bebizonyosodott, hogy ez a barátság túlél minden viszályt. A szultán ma is vakon megbízik bennem és röstelli a mellőzésemet.”
“Allah magához hívja mindazok lelkét,kiknek letelik e világi ideje és elnyerte a Fényességes bűnbocsánatát. Azoknak a halandóknak, akiknek még dolgát látja a földön, az Úr életet enged. Ameddig azt az életet hasznosnak, törvényeit igazolónak ítéli meg.”
Ebussuud:Ezen törvények között pedig van egy olyan amely téged megvéd. Amikor az ember ugye felébred az Úr áldásával kezdi a napot. Hálát adunk azért, hogy álmunkban is óvott, hogy visszahozott minket az életbe, mert ugye Prófétánk szerint az álom az e világi alvás a tétlenség. Azaz a halál megfelelője, amikor is bűnt nem követhetünk el. Ebből adódóan nem ítélkezhetnek fölöttünk. A mennyben alszunk? Nem. Mert az alvás a halál testvére. A mennyekben pedig nincs halál. Mondja is: az elalvással meghaltok, míg az ébredéssel megszülettek.Szulejmán: Nem értem, hogy ez miben segíthet.
Ebussuud: Nagyuram, egyszerűen aludnod kell, avagy meghalnod.Mivel az előbbiek értelmében az alvó ember közvetlenül nem avatkozik a világ dolgaiba, nem felel azért, ami ezalatt körülötte történik. Így sem nem vádolható, sem nem okolható. Mert gyakorlatilag tétlen. Nyilván egy vágy ettől még eleven maradhat, de tetlegességgel nem párosul egészen bizonyosan. Így tehát kiszabhatod az ítéletet, amit az illetőnek a hűtlenségéért szánsz anélkül, hogy megsértsd a saját rendelkezésedet, nagyuram. Az a személy, akit a fermán véd, téged pedig arra kötelez, hogy előjogai révén neki ne árthass, csakis akkor távolítható el, ha te az igazak álmát alszod.
Három új szereplő érkezik...
- Anatólia beglerbégje, Sah szultána férje és Esmahan apja: Lütfi pasa...
- Sah szultána és Lütfi pasa lánya: Esmahan...
- Sah szultána hű szolgálója: Mercan aga...
Ecem Calik:https://www.facebook.com/notes/szul...
Esmahan Sultan:https://www.facebook.com/notes/szul...
Mehmet Özgür:https://www.facebook.com/notes/szul...
Lütfi pasa:https://www.facebook.com/notes/szul...
Saygin Soysal:https://www.facebook.com/notes/szul...
*Sah szultána örömmel fogadja a lánya érkezését.
Hürrem: Festői szépséggé lettél. Sok szívnek leszel elrablója még.
Esmahan: Köszönöm, szultánám. Mihrimah itt van valahol? Őt is üdvözölném.
Hürrem: Igen. Mihrimah jöjj. Ismerd meg Esmahant.
Esmahan: Sokat hallottam rólad.
Mihrimah: Igazán?És mi mindent beszélnek?
Esmahan:Leginkább szépségedről terjednek a hírek. Teljes joggal.
*Ibrahim meghívja Sah szultánát és Lütfi pasát az esti iftárra.
Musztafa: Utoljára még Ibrahim pasa hozott ide. Egész kicsi koromban, de mindenre emlékszem.Ibrahim nevelőanyja: Ibrahim pasa, hogy van? Remélem jó egészségben.
Musztafa: A gyengeséget ő nem ismeri. Mostanság ugyan ritkán látom, de leveleiből tudom, hogy jól van. Miként családja is.
Ibrahim nevelőanyja: Ibrahim. Ma is emlékszem a napra, mikor idekerült. Talán még tenálad is félénkebb volt. Mára pedig az egész Oszmán Állam fővezére, igaz e... Emlékszem, hogy milyen szépen hegedült. A földeken mindig miatta vártuk a pihenőt.
Musztafa: Tudása azóta csak még jobban kiforrott.
Ibrahim nevelőanyja: Ez volt a másik kedvelt időtöltése. Mindig mondogatta, hogy egy nap majd épít egy igazit is és elhajózik vele a szülőföldjére. Nagy fájdalma volt, hogy onnan elhurcolták.
Musztafa: Egyszer visszament Pargába,d e édesanyját már nem láthatta.Meghalt.
Ibrahim nevelőanyja: Hercegem. Hosszú évek óta őrzöm. Megtennéd ha utad egyszer felé is elvisz akkor átadod ezt neki?
Musztafa: Természetesen.
Ibrahim nevelőanyja: Allah adjon hosszú és boldog életet nektek.
Musztafa: Ámen.
*Fidan jelenti Mahidevrannak, hogy Fatmat végső nyugalomra helyezték a Hafsa temetőbe. Mahidevran megparancsolja Fidannak és Diananak, hogy éjjel nappal mindig legyen valaki Ayse mellett.
*Ibrahim közben a kis Esmanurral úsztatja azt a hajót, amit faragott a kislánynak.
Ibrahim: Mit csináljunk?Mihez lenne kedved?
Esmanur: Anya.
Ibrahim: Anya most nem jöhet ide. Elutazott, de igyekszik vissza és újra láthatod. Neked faragtam a minap. Tetszik? Megúsztassuk? Akkor fogd meg. Fennmaradt, de csak azért, mert ez egy varázscsónak. És oda úszik ahová, te szeretnéd. Tényleg, hová mennél el szívesen?
Esmanur: Anyához.
Ibrahim: Jól van. Legyen. Meglátogatjuk.
*Szulejmán, Hürrem, Sah és Lütfi Ibrahim palotájában töltik az estét.
Szulejmán monológ: A nevem Szulejmán. Ki látni akarta volna a hegyeket, s a völgyeket, de utazások helyett 10 éves kora óta az isztambuli palotában tanult, így könyvekből ismerte meg ezt a világot és annak megválaszolatlan kérdéseit. De mert a tudatlanság sosem ösztönzött, arra szenteltem életemet, hogy megfejtem a természet titkait. Ehhez elsőként a türelmet tanultam meg. Ékszerkészítőként hamar felismertem a világi kincseket. Ám ahhoz, hogy az emberi értékeket is megismerjem, sokat kellett tapasztalnom és mindig emlékeznem arra, amit megéltem. A nevem Muhibbi, aki hajdanán barátomnak ajánlottam vértemet, s az mindmáig védi az ő szívét. Se íj, se kard át nem hatolhat vagy ha mégis az ő szíve helyett az enyémet sebezze. Én egyetlen társam a testemet adtam neked, hogyha lelkedet sebeznék a tiéd helyett enyémet érjék. Bizalmamat vetettem beléd és mert máshogy nem tehetnéd; önnön kezed által forgatod magadban tüzes kardodat, hogy engem megégessél.
*Szulejmán visszaemlékezik arra, amikor Ibrahim megmentette az életét.
Szulejmán: Ibrahim az életem köszönhetem neked. Kérj tőlem, amit csak akarsz...
*Szulejmán hamar véget vet az esti vacsorának és Hürremmel együtt visszatér a palotába.
*Hatice meggyőzi Sah szultánát és Lütfi pasát, hogy töltsék náluk az éjszakát.
Hürrem: Mi a baj, Szulejmán?Bánt valami? Megsértettek talán? Remélem, nem rám haragszol.
Szulejmán: Semmi bajom, csak fáradt vagyok.
Hürrem: Neked is feltűnt a pasa viselkedése? Csak úgy árad belőle a gőg. Engem is felzaklatott. Nem értem, miért tűröd még meg magad mellett. Nyilvánvaló, hogy rendre a hátad mögött szervezkedik.
Szulejmán: Pihenni szeretnék Hürrem.
*Lütfi pasát “elvarázsolta” Ibrahim palotájának a pazarsága.
Lütfi: Nem csalódtam. A palotája éppen olyan, mint a gazdája. Jól tükrözi a pasát. Gyarlóság,végtelen önteltség, hatalomvágy. Szemérmetlenül veszi el mások javait és a szultán pedig ki tudja, miért nézi mindezt.
Sah: Ha lehet, akkor ezt az uralkodó jelenlétében ne nagyon mondd.
Lütfi: Nem kell aggódnod, szultánám. Pontosan tudom, hogy kinek és mit mondhatok.
Sah: Úgy ezt a szokásodat tartsd is meg. Ha a dívánban helyet szeretnél, mert ugye te sem szeretnél Konyaba visszamenni.
Lütfi: Félek, amíg Ibrahim pasa a vezetője erre kevés az esély. Lásd, alighogy ma megérkeztem, arról faggatott,hogy meddig akarok maradni.
Sah: A pasát bízd csak rám.
Lütfi: Ibrahim pasa nehéz falat lesz. Rágós. Ki kellene deríteni, mivel láncolja magához az uralkodót, mert önkényes hatalmának kulcsa alighanem abban rejlik. Azt tudjuk ugye, hogy a barátságuk immár több évtizedes és tisztsége révén számos kiváltsággal rendelkezik. De kétlem, hogy ezen előjogok hivatalosak. Nem törvényesek. Valami személyes egyezség lehet a pasa és a szultán között. Állítom.
Forrás:www.facebook.com/muhtesemyuzyil.hun AK. all@rights reservedA jegyzet engedély nélküli felhasználása vagy forrásoldal nélküli másolása tilos!
Következő rész:2016.03.02 21:25-kor az RTL Klubon!
