Szulejmán 3. évad 154. rész (2015. 12. 16.)

*Hürrem az uralkodóhoz indul, amint megtudja, hogy Mehmet egy szandzsákot kap, mert az egyet jelent azzal, hogy neki is el kell hagynia a palotát, mint anno Mahidevrannak, amikor Musztafa átvette a Manisai szandzsákot.

*Hürrem az uralkodó lakrészébe érve megpillantja a földön fekvő Szulejmánt, azonnal segítségért kiállt.

*Mihrimah kétli, hogy Mehmed tavasszal szandzsákba fog menni, mert biztosan tudja, hogy az anyjuk tesz róla, hogy ne így legyen.

*Az orvos egyértelműen kijelenti, hogy Szulejmánt megmérgezték. Hürremnek eszébe jut az a beszélgetés, amit Haticevel váltott: "Úgy ez az illető pusztán egyet tehet, ha valóban el akar távolítani. Az uralkodóval kell végeznie, mert ha ő elhagyja közös világunkat nekem se lesz maradásom."

*Afife javaslatára a fiát, Yahja Efendit is a palotába kéretik, hogy segítsen meggyógyítani az uralkodót.

Musztafa álmában Ibrahimot látja: "Sajnos rossz hírem van, Musztafa. Nagy baj történt, fiam. Az uralkodót az este megmérgezték. Nem tudnak rá ellenszert. Félő, hogy ez a baj végleg elragadja őt mellőlünk. Hercegem, mihamarabb vissza kell térned a fővárosba. Az oszmán világ számít rád."

*Yahja Efendi mindent elkövet azért, hogy az uralkodó túlélje a mérgezést.

*Hatice arra kéri Ibrahimot, hogy értesítse Musztafát és hívja vissza a fővárosba, de erről a pasa hallani sem akar.

*Rüstem figyelmezteti Hürremet a kialakult helyzetre, azt javasolja, hogy vigyék Mehmedet egy biztonságos helyre.

Hürrem: Mehmet. Nem tudhatjuk, hogy mit hozhat a holnap. Talán az ég mostantól hosszú sötétségbe borul. De a felhők felett ott a fény és neked azt még látnod kell, fiam.

Mehmet: Ezt hogyan értsem?

Hürrem: Akik apád életét követelik rád is fenyegetést jelentenek. Félő, hogy közeleg a pillanat, amikor ki kell állnod magadért és egész családunk jövőjéért.

Mehmet: Felkészültem rá, anyám. Hogyha az időm elérkezik, bánni fogja, aki elárult bennünket.

Hürrem: Sajnos többen is vannak Mehmet, sokkal többen. Céljuk egyértelműen az, hogy mind megszűnjünk létezni, de ezt nem fogják elérni. Mert egyként küzdünk majd ellene. Téged és a testvéreidet is jogok illetnek melyektől meg nem fosztanak. Nem hagyom.

Hürrem monológ: Szulejmán. Lelkemnek szultánja, éltető reményem itt és a túlvilágon. A sors sokadszor tesz próbára azzal, hogy az elválás gondolatának fájdalmával marcangolja szívemet. Mit sem törődve az áradó könnyeimmel, gyermekeid kétségbeesésével, minden erejével azon munkálkodik, hogy téged elhívjon mellőlünk és azzal mások óhaját teljesítse. Újra bánatot ajánl nekem vagy elmúlást, ha azt nem bírnám, mint ahogy azt már annyiszor megtette. Én eljövendőmnek ura,ln boldogságom,én mindenkori örömömnek szultánja,Allah hamvaiba temetem arcom,úgy könyörgök hozzá,hogyha téged elragad az örökkévalóság, úgy engem is oldozzon fel és vezessen arra a helyre, ahová száll. Istenem, add, hogy találkozásunkból ne legyen elválás. Hogy szerelmünkből ne legyen ábránd. Élezd fel lelkünk virágát, öntözd még, tápláld tovább, mert elég erős ahhoz, hogy az eltelt hosszú évek után is közös kertünk dísze legyen és maradjon sokáig. Én uram, ne hullass leveleket, ne hozd el az őszt idejekorán.Ne törd szívünknek ágait, ne tedd reménytelenné az ott menedéket keresőt. Ne űzd el fészkéből szerelmünknek madarát, kire egyszer áldásodat adtad. Én uram, óvjad lelkünknek tüzét, minek lángja a te lelkedből fakad. Ne fújd el, őrizd, hogy ellenségeidet a te nevedben még égethesse. Én uram az elmúlásnál nincs fájdalmasabb dolog a földön. Ha neki mennie kell, add, hogy ne válasszon el tőle a halál.

*Szulejmán magához tér.

*Musztafa elmeséli az álmát Mahidevrannak, ami szerinte egy rossz előjel (Ibrahim árnyékának nem volt feje).

*Ibrahim bemegy Szulejmánhoz, aki elküldi őt, arra hivatkozva, hogy hagyja egyedül a családjával (Hatice,Hürrem,Mehmet,Mihrimah).

*Hatice figyelmezteti Ibrahimot, hogy ha nem találja meg mielőbb az elkövetőt, akkor ezt Hürrem fel fogja használni ellene.

Szulejmán: Hürrem.

Hürrem: Kérlek, ne fáraszd magad. Pihenned kell, hogy minél hamarabb megerősödj.

Szulejmán: Az én erőm te vagy és leszel. Köszönöm, hogy visszasegítettél az életbe.

Hürrem: Nem én segítettem, Szulejmán. Az úr és Yahja Efendi nevét áldjad, ők mentettek meg. Nem más.

*Kiderült, hogy az uralkodót hosszú hónapok óta mérgezték. Ibrahim átfogó vizsgálatot rendel el.

*Rüstem felkeresi Ayas pasát és megkéri (átadja Hürrem parancsát), hogy ő derítse ki mi történt az uralkodóval.

Hürrem: Szulejmán. Te jelentesz nekem mindent. A napom vagy, mi beragyogja itteni világomat. Nélküled az életem nem ér semmit. Egy értelmetlen harc. Azt kérem Allahtól, hogy akik ezt tették veled, ne lássák többé a fényt a másvilágon sem.

Szulejmán: Bárki volt is, a pokol legmélyebb bugyrába küldöm.

Hürrem: Ne keresd messze az árulókat. És ezúttal a lelkiismeretedre se hallgass, uram. A vétkes a palotában van. Emlékezz arra a Bursai találkozóra, kik is jártak ott. És lásd kisvártatva, hogy kiderült az életedet vennék. Gondolod, hogy ez véletlen? Vedd újra számba szolgálóid érdekeit. Különösen azokét, akiket barátodnak hiszel.

*Ibrahimot aggasztja az uralkodó viselkedése vele szemben. Hatice biztos benne, hogy Hürrem bármit is mondd neki nem tudja ellene fordítani.

Hürrem: Szulejmán, ne szabad felkelned. Menj vissza.

Szulejmán: Jól vagyok. Levegőzni akartam kicsit. Te viszont fáradt vagy, Hürrem. Pihenj le most már.

Hürrem: Ugye nem gondolod, hogy ezek után magadra hagylak?

Szulejmán: Hürremem. Én mindig őszinte arcom. Én tiszta álomképem. Igazságom. Esküszöm, lelkem minden üdvösségére, hogy szívem egyedül téged őriz és senki mást. Nem szeret olyat, ami te benned nincs meg. Ha az életet magát nekem csak te jelentenéd, legyen az néha bánattal, keserűséggel teli; ha nem érted sírnának a szemeim, hunyjanak ki akkor örökre, s ahogyan ellenségeim, ne lássam soha többé sehol a fényt. Ha helyetted bárki másban reménykednék, legyen akár hiú is a remény, hamis. A csalódottságban is melletted volnék. Ha nem lenne minden hajnalom a tiéd és egész nappalom, úgy ragadjon el a sötét éj, új napot nem érdemelnék. Ha eltűnne belőlem a szenvedély,az irántad érzett vágy a lelkem semmisüljön meg, ahogyan a szívemet sem élteti más csak a te örök és eleven pillanatod. Általad teljes minden egyes porcikám Hürrem. Minek a megértés? A jóság? Minek bármi is, ha nincs kivel megosztani. Minek a szépség? Minek a ragyogás?Ha nem az táplálhatja,akit nekem szánt az ég.Akit a mindenható mellém rendelt és aki az ő útját követve eljutott hozzám.Minek a hatalom?Minek a királyság?Ha azt nem azzal oszthatod meg,akit a lelked befogad.

*Ibrahim pofára esik amikor megtudja,hogy az uralkodó Ayas pasára bízta a mérgezési ügyének a kivizsgálását.

*Nigar könyörög Haticenak,hogy engedje látni a lányát.

Szulejmán - Ibrahim:Független nyomozást szeretnék,ami tisztázza környezetemet.Ugyanis felmerült annak a gyanúja,hogy a cél egy trónfosztás.Úgy készülj hát,hogy téged is megfognak hallgatni.De ismétlem ez nem személyi kérdés.Mindössze tudnom kell,hogy kiben bízhatok.