Szulejmán 3. évad 149. rész (2015. 11. 10. )

*Helena tudni szeretné, hogy Mahidevran mit akart Musztafától, de a herceg kitérő választ ad, holott a lány tisztában van a helyzetével. Mielőtt vitatkozni kezdenének, megjelenik Fatma, kezében a kis Szulejmán herceggel. Fatma nehezményezi, hogy a herceg nem törődik vele, de Musztafa cseppet sem törődik vele, helyette inkább figyelmezteti a nőt, hogy tudja hol a helye.

Szulejmán: Azért hívattalak, hogy beszéljek veled erről az ügyről, Ibrahim lányáról.

Hatice: Tehát hallottál róla.

Szulejmán: Előttem ilyesmit nem titkolhatsz. Tudod.

Hatice: Hürrem szólt róla, igaz? Persze, hogy rögtön elmondta. Úgy próbál szégyenbe hozni, ahogy csak tud.

Szulejmán: Ezt a helyzetet magadnak és Ibrahimnak köszönheted. Ne keverj bele mást. Hürrem csupán a kötelességét tette azzal, hogy velem tudatta. És íme húgom láthatod, hogy mit értél el ezzel az egésszel. Ibrahim helyesen döntött.J oggal veszi maga mellé gyermekét.

Hatice: Én nem is kértem, hogy ne tegye. Csak azt nem szeretném, hogy Nigar is a közelében maradna.

Szulejmán: Férjhez ment, nem? Ráadásul a te választottadhoz, igaz?

Hatice: Mert nem tudtam Rüstem aga kinevezéséről Tekei szandzsákba. Nigart is vinnie kellene. De nem mennek. Kérlek, engedd el őket.

Rüstem: Szultánám.

Hürrem: Remélem, nagyon jó magyarázatod van erre, Rüstem aga. Arról volt szó, hogy Firuze már nem lesz itt, mikor én visszajövök. S mint hallom, a lehetőséged is megvolt, de te nem, hogy eltüntetted, még segítetted őt.

Rüstem: Azért tettem így, mert téged vádoltak volna.

 

Hürrem: Világosan megmondtam, hogy az sem érdekel!

Rüstem: De miért kockáztassunk úrnőm, ha a dolog más módon is elérhető.

Hürrem: Ezt meg hogy érted? Mit látok?

Rüstem: A Safavidák uralkodócsaládjának jelképét, szultánám.

Hürrem: Rüstem aga?! Firuzenak hozzájuk köze van?

*Mihrimah a nyakába teszi a Yahjatól kapott nyakláncot. Firuze persze rögtön kiszúrja az új ékszert, segítségét kínálja a szultánának, de Mihrimah nem él vele és elküldi őt.

 

Jean de La Forêt: Engedd meg uram, hogy Ferenc király nevében és barátságában, tisztelettel köszöntselek téged.

Szulejmán: Korunkban mindenki biztonságban van, aki az oszmán állam barátja, míg ellenségei életveszélyben. S ha gyáván meg nem futamodnak, kardjaink idővel le is sújtanak rájuk. Királyod tehát bölcsen döntött, amikor halál helyett, bennünket választott.

Jean de La Forêt: Szultánom. Francia hon abban bízik, hogy Károly ellen nem csak barátként, szövetségben is harcolhatunk.

Szulejmán: Mi becsben tartjuk az összefogást. Bár országod már megmutatta, hogy sikerei mindennél előrébb valók.

Jean de La Forêt: Nagyuram, Franciaország fennmaradása a tét, mely úgy hiszem, közös érdek. Királyunk pedig szavatartó.

Szulejmán: Szavatartó lenne? Úgy Spanyolország vajon miért vonulna ellene? Arról nem szólva, hogy Károly fogságából is éppen mi szabadítottuk ki, és akkori ígéretét azóta sem teljesítette.

Jean de La Forêt: Biztosíthatlak, hogy a segítségetek nem merült feledésbe nagyuram, és mert Károly Tunisz bevétele után Isztambulra is szemet vethet, annak védelmére reméli, hogy szívességeteket viszonozhatja.

Szulejmán: Miről beszélsz te? Azt hiszed, nekünk bárkire szükségünk van, hogy megvédjük a határainkat?

Jean de La Forêt: Bocsáss meg fényességes padisah, nem akartalak megsérteni.

Szulejmán: Az a szerencsétek,hogy Károly esküdt ellenségem már régóta. A begyemben van, mert fél kiállni ellenem. Így, ha ezzel a szövetséggel elérhetem, hogy egymással végre szemtől szembe kerüljünk, úgy élni fogok vele. Elébe megyek ezúttal, és felszabadítom a világot tőle.

Jean de La Forêt: Ismételten bocsánatodat kérem, szultánom. Eddig úgy hittem, ha Itália ellen is együtt vonulunk, az szintén mindkét állam érdekét szolgálja, merthogy Károly mellett Velence is méltó helyére kerülne.

Szulejmán: Miértjét az imént Ibrahim pasa már kifejtette. Akárhogy is, királyodnak egy a feladata. Készítsen elő egy tavaszi támadást Lombardiában Károly ellen. Mialatt mi behatolunk Nápolyi királyság területeire. Úgy tervezem, hogy két tűz közé vesszük Károlyt. Itáliai csapatait és minden szövetségesét a tartományból. Ez időre hajóim, élükön Hizir Hayreddin pasával, már biztosítani fogják az itáliai partokat. És a francia flottával kiegészülve végzetes csapást mérnek minden ellenségünkre.

Jean de La Forêt: Egy világ lesz hálás ezért neked, és emlegeti majd ezt a páratlan diadalodat, nagyuram.

Szulejmán: Királyotok hol van most?

Jean de La Forêt: Az ország északi részén táborozik a seregeivel, de amint megviszem neki szövetségünk hírét, rögtön délnek indul, hogy az itáliai partoknál köszöntsön titeket.

Szulejmán: El is várom, hogy ott legyen.

Jean de La Forêt: Engedelmeddel, a pasával korábban szóba kerültek bizonyos kereskedelmi intézkedések, melyekkel magát a katonai szövetséget lepleznénk, ugyanis ez utóbbit a keresztény világ finoman szólva nem nézné jó szemmel.

Szulejmán: Előjogaitokat illetően vezéreimmel egyeztessetek. A tárgyalások lebonyolításával Ibrahim pasát bízom meg.

*Ibrahim közli Rüstemmel, hogy az uralkodó jóvá hagyta a Tekei kinevezését. Egy hónapja van arra, hogy átvegye a hivatalát.

 

Hürrem: Eddig tartott a fáma, Firuze. A jólétnek, a fényűzésnek, itteni létednek vége.

Firuze: Igazán? Ezúttal mit tervezel velem? Netán helyben megöletsz?

Hürrem: Van egy mondás arra felétek, a Perzsa vidéken. Talán ismered. Én megmosdattam a holtat, de nem tudhatom hová kerül: mennyre vagy pokolra. Agák! Vigyétek a vesztőhelyre!

 

*Kiraz aga értesíti Afife asszonyt, hogy mi történt Firuzeval.

 

Afife: Szultánám.

Hürrem: Afife asszony, már vártalak. De félek hiába jöttél.

Afife: Elvitetted Firuze asszonyt és tömlöcbe vetetted.

Hürrem: Igen, mert tiszteletlen volt velem. Ezt senkitől nem tűröm a háremben. S hogy tanuljon belőle, egy időre bezárattam őt.

Afife: De mégis mit vétett, úrnőm? Tudhatom mit mondott?

Hürrem: Legyen annyi elég, hogy megsértett. Törődj bele a dologba.

Afife: Nem tehetem, szultánám. Az a lány az uralkodó kedvence. Biztonsága az én felelősségem. Nem hagyhatom, hogy bármi baja essen. Engedd ki, mielőtt ezt a szultánnak jelentem.

Hürrem: Afife asszony. Ez a fajta vétség nem a te hatásköröd. Firuze személyesen engem sértett meg .Senki! Az uralkodót kivéve nem szólhat abba bele, hogy milyen büntetése lesz.

Afife: Ez esetben kénytelen vagyok az esetről tájékoztatni a szultánt.

Hürrem: Az jogodban áll.

 

Hizir Reis: Nagyuram, nem szívesen szólok ellene. De én továbbra sem hiszek ebben a szövetségben. A gyaúrok a saját földjeiken könnyedén ellenünk fordulhatnak.

Szulejmán: Ha ezt megmerik tenni, Franciaország bánja majd. Ugyanakkor értem aggodalmadat. Ezért mielőbb indulj a délvidékre, pasa. Őrizned kell a partszakaszokat, hogy Tunisz irányából Andrea Doria ne lephessen meg minket.

Hizir Reis: Néhány napot kérek. S ha odaértünk, biztosíthatlak, egy faág sem úszik át a Földközi tengeren.

Szulejmán: Helyes. Végy magadhoz annyi embert és ellátmányt, amennyire csak szükséged van. S ha adhatok egy tanácsot, a három árbocos hajókat küldd előre.

Hizir Reis: Ha jó a szél, akkor azok valóban olyanok, akár az úszó erődök. Hanem ha elfogy, nagyon könnyen csáklyázhatók, nagyuram. A kadirgákon viszont evezők vannak. Így akkor is mozgathatók.

Szulejmán: Tégy, ahogy jónak látod. Ha evezősöket akarsz, vidd azokat.

Hizir Reis: Már indulásra is készek, uram.

Szulejmán: Hizir Reis. Mondják, hogy a hajós emberről már születésének idején tudni, hogy egyszer az lesz. Mert ereikben nem vér, hanem sós víz csörgedez. Egyre inkább érdekel, hogy milyen élet is ez valójában. Ha időd engedi, készíts nekem feljegyzéseket. Örülnék.

Hizir Reis: Megtisztelő, hogy követnéd életutamat, nagyuram. Előttem már jó atyám, de fivéreim Isac és Ilias is számos tengeri kalandjukat papírra vetették. Azokat máris átnyújthatom.

 

*A vacsoránál Ibrahim elmeséli Haticenek, hogy sikeres volt a szultánnal való beszélgetése, mert sikerült meggyőznie, hogy Rüstemet elküldje Tekebe.

*Nigart letaglózza a hír, miszerint Rüstemet kinevezték és el kell hagyniuk Isztambult. Ez azt jelentené, hogy nem láthatja a lányát.

 

 

Musztafa: Mire véljem ezt, anyám?

Mahidevran: Kiadtad Fidannak, hogy készítse elő az esküvődet. Eszednél vagy? Apád óhaja ellenére képes vagy elvenni ezt a senkiházit?

Musztafa: Igen. Képes vagyok. Helenát pedig ne sértegesd.

 

*Firuzenak eszébe jut az az álma, amikor a hajón Isztambul felé tartott.

 

Afife: Nagyuram. Kérted, hogy jelentsek minden komolyabb ügyet, ami a háremben történik. Hürrem szultána kiadta, hogy vessék tömlöcbe kedvencedet, Firuze asszonyt, amiért tiszteletlen volt. Figyelmeztettem, hogy védelmed alatt áll, de hidegen hagyta.

Szulejmán: Megsértette? Mégis mivel?

Afife: Én is kérdeztem a szultánától, csupán annyit mondott, hogy törődjek bele.

 

Videó: https://www.facebook.com/muhtesemyuzyil.hun/videos/940463149380248/

 

Szulejmán: Mégis, hogy képzelted ezt, Hürrem? Firuze a személyes védelmemet élvezi, tudod.

Hürrem: Egy ujjal sem értem hozzá Szulejmán, de a törvény rá is vonatkozik.

Szulejmán: Melyik ellen vétett?

Firuze: Nagyuram.

Hürrem: Magam sem tudom ,hogy ez mekkora vétek. De te majd eldöntöd. Firuze. Mondd el, hogy miért vettek őrizetbe. Tudsz valamit, amit mindnyájunk előtt eltitkoltál.

Szulejmán: Beszélj a védelmedben.

Hürrem: Engedelmeddel. Firuze. Nem is sejted, mit jelent ez a rajz, ugye, uram? Különben már rég fejét vetted ágyasodnak. Állítom neked.

Szulejmán: Talán tehet róla, hogy megbélyegezték?

Hürrem: Nem a megbélyegzésen van a hangsúly. Hanem, hogy ez a Safavidák egyik jele, nagyuram. Mégpedig az uralkodócsaládé. Bármennyire szeretnéd benne őszinte kedvesedet látni, sohasem volt.

Szulejmán: Firuze?

Hürrem: Ez egy áruló. És ellenségünk akaratával került ide hozzánk.

Firuze: Nem. Nem igaz.

 

Hürrem: Megmondtam ugye, hogy egy senki vagy? Most végre elfoglaltad méltó helyedet. Itt a lábaim előtt.

Firuze: A szívem vezérelt ide, nem más. A szerelmem pedig bizonyítani fogja az uralkodónak ártatlanságom.

Hürrem: Hazugság az egész léted. Hogy még van képed ártatlanságról beszélni? Fogalmad sincs róla, mi a szerelem. Helyesbítek, most már sejtheted kicsit. És a saját bőrödön tapasztalhatod annak erejét.

Videó:https://www.facebook.com/muhtesemyuzyil.hun/videos/vb.392796607480241/942822752477621/

 

Szulejmán: Firuze! Nem akarsz mondani valamit róla?

Ibrahim: Hogy kiféle? Már mondtam volna, de nem volt rá alkalmam.

Szulejmán: Hát akkor most itt van az alkalom!

Ibrahim: Megbocsáss, nagyuram..

Szulejmán: Ki ez a nő, Ibrahim?! Hogy került a palotába?

Ibrahim: Hizir Hayreddin hozta, amikor a fővárosba érkezett, mert hajótörést szenvedett. Egyébként Rei városában született, szír felmenői vannak.

Szulejmán: A perzsa vidékről. Tudom. De ennek utána is jártál? Megnézted, hogy miféle felmenők azok a szírek? Csak mert az uralkodócsalád.

Ibrahim: Az hogy lehet?

Szulejmán: Pontosan erre szeretnék tőled választ kapni, Ibrahim. Mit keres egy Safavida család sarja a hárememben? Mi több a lakrészemben!

Ibrahim: Ez valami félreértés lesz, nagyuram. Oda ilyen nem juthat be.

Szulejmán: Tévedsz, mert még csak nem is tagadja! S mint láthattad, itt van! Sürgősen tudd meg, hogy ki ez az asszony! S hogy ki küldte ide. De főképp, hogy milyen céllal vagy megbízással érkezett. Eredj!

 

Ibrahim: Ki vagy te, asszony? Megtudtam, hogy Tahmasp családja áll mögötted. Igaz ez? Válaszolj! Mivel nem szólsz, úgy erről nem is faggatlak tovább. Kik a segítőid? Halljam a nevüket,egytől egyig.

Firuze: Mindent elmondok.

Ibrahim: Halljuk.

Firuze: De nem neked, pasám. Csak az uralkodónak beszélek. Vagy semmit nem tudsz meg rólam. Egyedül ő az, aki itt megért és megbocsát majd.

Ibrahim: Ezt ne is reméld. Mostantól a szultán közelébe sem mehetsz.

Firuze:  Úgy akár meg is ölhettek. Titkomat pedig viszem a sírba.

 

*Az agák átkutatják Firuze lakrészét.

 

Hatice: Ez megint mi?Újabb cselszövés?

Hürrem: Teljesen megértem, hogy kétségbe vagy esve. Kiderült, hogy a nő, akit annyira támogattál, az ellenség kegyeltje és nem biztató a helyzete.

Hatice: Most engem okolsz?

Hürrem: Akárhogy is nézzük, ezt a kígyót te helyezted az uralkodó keblére. Pontosan tudod. Azért, hogy engem eltávolíttass veszélybe sodortad a családodat és az egész Birodalmat.

Hatice: Ha rájövök, hogy megint a te kezed van ebben, te leszel nagyobb veszélyben, mint valaha voltál.

Hürrem: Szultánám. És ha ezúttal nincs közöm hozzá, akkor vajon ki fizet meg ezért?

 

*Ibrahim bevezeti Firuzet az uralkodóhoz.

 

Firuze: Nagyuram.

Szulejmán: Hallom, csak nekem akarsz beszélni. Akkor talán kezdjük a neveddel.

Firuze: Tudnod kell, hogy az érzéseim őszinték. A nevem Firuze Begünhan. A Safavida uralkodócsalád szultánája. Tahmasp sah dicső atyja, az én apám testvére. Ezért sem lehetek kém, nagyuram. Egyetlen uralkodó sem engedné, hogy a család női tagja ilyen feladatot lásson el.

Szulejmán: Úgy mire véljem az ittlétedet?

Firuze: Már korábban is mondtam. A sors volt, ami hozzád vezetett. Tahmasp sah és apám, Sahid Ibrahim nem voltak jóban. Majd unokafivérem önkényesen trónra lépett. Ezt követően a családunk már nem élhetett biztonságban. Anyámat, testvéreimet, egész családunkat üldözni kezdték. Tahmasp a halálunkat akarta, így elmenekültünk. Mindnyájan hajóra szálltunk, de a lázadók a tengerre is követtek minket és sajnos be is értek. Iszonyatos volt. Amikor magamhoz tértem, már Barbarossa hajóján voltam.

*Ibrahim tisztázza Hürremet Hatice előtt, miszerint a mostani esetnek nincs köze hozzá, mert Firuze valóban egy áruló. Ibrahim azt tanácsolja Haticenek, hogy ne is próbálja védeni, mert úgyis a fejét veszik.

Firuze: Nem volt más választásom. Uram, ha kiderül ki vagyok valójában, visszatoloncolnak a perzsa vidékre. Vagy épp felhasználtok a sah ellen. Ezért mondtam, hazudtam, hogy kereszténynek születettem. Aztán akaratomon kívül beléd szerettem. És fontosabb lettél nekem mindennél. Ismertem a szabályaitokat. Pontosan tudtam, hogy muszlim asszony nem lehet ágyas tenálad. Hacsak nem veszed feleségül. Ha már az elején szólok, hogy muszlim vagyok ellenséged családjából, mégis mit tettél volna?

Szulejmán: Ezt nem tekinthetem mentségnek. Folyamatosan hazudtál nekem és becsaptál, amióta csak idekerültél. Miért gondoljam, hogy most se azt teszed éppen?

Firuze: A mindenható rá a tanúm, ez az igazság. Esküszöm neked, Szulejmán. Miként az is, hogy tiszta szívemből szeretlek téged. Eléd állhattam volna, most már tudom, mert te is szeretsz. Csak hát féltem. Féltem, hogy akkor elveszítelek. Ezért bízom a megértésedben, mert a mi kettőnk őszinte szerelme nem érhet véget most és így.

 

Forrás:www.facebook.com/muhtesemyuzyil.hun AK. all@rights reserved
A jegyzet engedély nélküli felhasználása vagy forrásoldal nélküli másolása tilos!
Következő rész:2015.11.18 21:25-kor az RTL Klubon!

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook