Szulejmán 3. évad 148. rész (2015. 11. 04. )

Musztafa: Ahogy rám nézett, ott volt a tekintetében. El sem tudod képzelni a szégyent, amit éreztem. Mehmet a testvérem. Tiszta szívemből szeretem. Hogy gondolhatja, hogy bántanám őt?
Mahidevran: Hürrem tömi ezzel a fejét.

Most is ki tudja, éppen mivel bosszantja. De Mehmet fel fog épülni és tisztáz majd minden gyanu alól.

Musztafa: Remélem. Azonban meg kell kérdeznem. Neked ugye semmi közöd nem volt hozzá?

Mahidevran: Musztafa.

Musztafa: Csak annyit mondj: volt vagy nem? Ezt muszáj tudnom.
Mahidevran: Nem volt. Megesküszöm. Semmi olyat nem tennék, amivel a te jövődet kockáztatom, fiam. Soha.
 
Hatice: Ma elmentem a házba. Nem te utánad kémkedni. Csak érdekelt, nincs e szükségük valamire. Láttam Nigart. Ráadásul te kéretted oda.
Ibrahim: Hatice, megbeszéltük, hogy ezt a ügyet rám bízod.
Hatice: Hozd inkább ide, Ibrahim. A kislányodat. Legyen itt velünk.
Ibrahim: Nem.
Hatice: Miért nem?
Ibrahim: Ezt is elmondtam már. Nem akarom támadásoknak kitenni azt a gyermeket. Jó helyen van abban a házban és biztonságban.
 
*Nigar arra kéri Rüstemet, hogy segítsen neki visszaszerezni a lányát. Rüstem válasza: "Sokaknak ez a sorsa, asszony. De anya nélkül is felnőnek."
*Ibrahim az Esmanur nevet adja Kadernek.
*Rüstem visszaemlékezik arra a pillanatra, amikor elvesztette az édesanyját.
*Taslicali jelenti az uralkodónak, hogy Abbas aga eltűnt. Szulejmán epésen megjegyzi, hogy lehet, ő is az erdő mélyén fekszik holtan.
 
Hürrem: Én mindenható uram, istenem. Miért ragadod el fiamat, mikor ő a bűn mezsgyéjét sem ismeri? Ha általa engem akarsz büntetni, miért így teszed? Vedd az én életemet, azét, aki rá is szolgált. Rám sújts le vétkeimért. Ne arra, aki őszintén, tiszta szívvel téged követ. Könyörgök neked, uram. Gyermekemet ne vedd el helyettem. Felajánlom lelkemet, csak az övét hagyd meg e világnak. Nincs számomra fontosabb, ő a fényem, hitem és reményem. Ne vedd el tőlem.
 
 
*Hürrem könnyétől Mehmet felébred.
*Nazli a háremben Mahidevrant vádolja a Mehmettel történt baleset miatt. Diana követeli, hogy vonja vissza, amiket mond. Nazli ezt nem teszi, ezért Diana felpofozza őt. 
Mehmet: Kik voltak, bátyám? Miért akartak megölni téged?
Hürrem:Nem őt akarták, Mehmet. A te életedre törtek.
Mehmet: Nem anyám. Musztafa előttem állt, úgy beszélgettünk. Majd mikor elfordult, láttam, hogy valaki célba vette a fák közül és elé ugrottam.
Musztafa: Testvérem. Az életemet köszönhetem neked.
Mehmet: Te is ezt tetted volna a helyemben.
 
Mahidevran: Megint baj van vele?
Fidan: Sajnos, szultánám. Megtámadta Hürrem szultána szolgálóit. Valamin állítólag összevitatkoztak. Éppen most kérdeztem őt róla.
Mahidevran: Diana?
Diana: Sértő dolgokat mondtak rád.
Mahidevran: Például miket?
Diana: Inkább nem mondanám vissza.
Mahidevran: Végre valaki mellettem is kiáll ebben a palotában.
Fidan: Szultánám.
Mahidevran: Engedd a dolgára.
 
Musztafa: Allahom. Kérlek, őrizd meg fivéremet épségben. Se trónt, sem birodalmat nem akarok így. Méreg volna számomra minden lélegzetvétel, ha nélküle maradnék.
Szulejmán: Nem sokon múlt, hogy ma egyikőtöket elveszítsük. Szerencséd, hogy ilyen testvéred van.
Musztafa: Tudom és röstellem, hogy óvatlan voltam.
Szulejmán: Azért jó oldala is van a dolognak. Számomra is, de főként neked lehet tanulságos. Mégpedig, hogy a családnál nem lehet semmi fontosabb. Miután Mehmet kicsit megerősödik, elindulunk haza. Addig is tudod, mit kell tenned. Árulók bújtak meg a szandzsákodban, akik kivont karddal lesnek ránk.
Musztafa: Elfogjuk őket. Egytől egyig. És mind megfizet.
Szulejmán: Ez a te uradalmad. Minden, ami itt történik, csak és kizárólag a te felelősséged. Most láthattad. A legapróbb hiba, a legkisebb figyelmetlenség is életeket olthat ki.
 
*Ebussuud Efendi elmegy az ivóba, hogy hazavigye a fiát.
 
Ahmet: Nincs miről beszélnünk.
Ebussuud: Nincs miről beszélnünk. Hát ha neked az, hogy lassan minden estédet az ivóban töltöd semmi, akkor valóban nincs beszélnivalónk. Így véled?
Ahmet: Nem rád tartozik. Igen.
Ebussuud: Fiam, gyermekem. Tanult ember vagy. Tanár, méghozzá az egyik legjobb a környéken. Senki nem vitatja, nem szól a tudásod és a tehetséged ellen, még én sem. Nézd. Megértem, hogy a fáradt gőzt szükséges néha kiengedni, de azt már túlzásnak gondolom, hogy szinte minden áldott nap valamelyik kocsmában züllesz. Nem is értem, hogy honnan jött ez elő?
Ahmet: Nem értem, miért kell ebből ügyet csinálni. Nekem így most jó.
Ebussuud: Jó, hogy tönkreteszed magadat? Térj már észhez! Neked dolgod van ezen a világon. Arról nem szólva, hogy bennünket is szégyenbe hozol. Ha egyszer meglátnak téged, mit mondunk? Hogy magyarázzuk meg bárkinek is, hogy a fiunk az ismert tanító, egy részeges alak.
Ahmet: A dolgomat maradéktalanul elvégzem, apa. A magánéletemhez pedig senkinek semmi köze.
Ebussuud: Mindig megértő voltam veled, ezt nem tagadhatod. Hanem az én türelmemnek is van határa.
Ahmet: Ki is tagadhatsz ha az megnyugtat apám. Mert nem leszek más.
 
*Nigar könyörög a pasának, hogy hadd vehesse magához a lányát.
 
Mihrimah: Sok időm sajnos nincs. Ma indulunk haza.
Taslicali: Mindenekelőtt a bocsánatodat kérem azért, ami a herceggel történt. Őszintén röstellem. Jobban kellett volna rá figyelnem.
Mihrimah: Nem sejthetted és nem egyedül te őrizted. Egyébként meg felépül.
Taslicali: Engem is csak ez vigasztal. Szultánám, ahogy jöttöddel a szívem életre kelt, úgy hasogatja megint elválásunk tudata. Add, hogy mielőbb újra láthassalak. Nem bírom ki, hogy csak várjak rád.
Mihrimah: Taslicali, ez az út maga a tűz. Végigjárnád?
Taslicali: Te érted bármelyik tüzet átélem, szultánám. Mert a lánggal mi bennem él egy se vetekedhet.
Mihrimah: Én ide most egy jó darabig nem jövök. De te jöhetsz hozzám. Remélhetem? Írjál majd és nyugodtan, mindenről ami a szívedet átjárja. Számíthatok rá?
Taslicali: Természetesen, úrnőm. De ne várj tőlem örömittas szavakat, azok a hiányodat nem tükröznék.
Mihrimah: Hát akkor a legjobbakat.
Taslicali: Úrnőm. Szeretnék adni neked valamit. Apróság ugyan, de ha elfogadnád tőlem, végtelenül boldoggá tennél.
Mihrimah: Nagyon szép.
Taslicali: Nem adhatok gyémántot, aranyat. De ezzel életemet megkaphattad. Nem mutathatom ékes szerelmemet. Csak beléd vetett őszinte hitemet. Mondják, a szerelmesek egyszerűen szeretnek. Szultána és koldus mind hasonló. Mert a lélek nem a pénznek menhelye. Kit az őriz, felbecsülhetetlen. Ezt a lelket adom most neked, hogy sajátoddal együtt eltemethesd.

 

*Szulejmán nem adja áldását Musztafa és Helena házasságára.
*Hürrem meglátja, amint Taslicali ugyanonnan lép elő ahonnan Mihrimah is érkezett.
 
Mahidevran: Nem tudom, mikor látjuk egymást újra, de hiszem, hogy Allah útjai még összehoznak. Már csak azért is, mert Isztambulba vezetnek, mint a mindenkori szultánt. Búcsúnkat így tartogassuk arra a napra. Még ha egyikünknek nagyon fájdalmas is lesz.
Hürrem: Jaj, Mahidevran. Eláruljam, miért nem lesz Musztafából soha semmilyen uralkodó? Mert egy olyan anya szülte, mint te vagy.
 
*Szulejmán, Hürrem és a többiek visszatérnek a palotába.
*Ibrahim beszámol az uralkodónak a távollétében történtekről (francia követ, Firuze balesete).
*Hürrem ismételten ledöbben, amikor meglátja, hogy Firuze mégis életben van.
*Firuze az uralkodó elé járul, aki már alig várja, hogy magához ölelje kedvencét.
 
Sümbül: Szultánám. Szavamra, magam sem értem a dolgot. Leesett a lóról, ahogy kellett és Rüstem aga is talált rá, amint azt elterveztük. De nem végzett vele, hanem hozta a nőt.
Hürrem: Miért segített rajta? Meg se kérdezted?!
Sümbül: Dehogyisnem. Annyit mondott, hogy majd neked elmagyaráz mindent. Firuze meg azóta még inkább pöffeszkedik a háremben.
Hürrem: Miért csinálhatta?
Sümbül: Szultánám. Rüstem aga az utóbbi időben igencsak furcsa. Már egyáltalán nem bízom benne. Mondtam, hogy oldjuk meg ezt mire hazatérsz, de hiába. Csak azt hajtogatta, hogy ráér. Hát ennyit ért.
Hürrem: Sümbül. Nyilván oka volt rá. Üzenj is neki, még ma, hogy reggel a belső kertben várom.
Sümbül: Rendben, úrnőm. Azonnal intézkedem. Engedelmeddel, a herceg visszavár.
Hürrem: Menj is. És őriztesd a lakrészét, jó? Manisaban az életére törtek. Nem szeretném, ha itt megismétlődne.
Sümbül: Az életére törtek? Én úgy tudtam hogy vadászbaleset volt.
Hürrem: Igen, mert ezt jelentettük be. De valójában egy helyi kereskedő áll a támadás mögött. És Musztafát akarta megölni, amiért a herceg megszöktette  a kedvesét. Csak sajnos Mehmet elé ugrott.
Sümbül: Teremtőm.
Hürrem: De ez is fél igazság, mert Mahidevran keze van benne. Állítom. A merénylőt ugyanis véletlenül megölték. A felbujtó meg eltűnt. Mióta élek, ilyen pokoli napjaim még nem voltak. Éveket öregedtem.
Sümbül: Őszintén sajnálom a dolgot. Allah óvjon téged a hasonló kínoktól. Szultánám.
 
 
Mahidevran: Apád már nem egy herceg, hanem az uralkodó. Akinek óhaja számodra is parancs. De ha már itt tartunk, nálam jobban kevesen ismerték abból a korból. És soha nem ellenkezett. Nem is mert volna Selim szultánnal, ha ő utasította. Különösen, ha olyan döntésekről volt szó, amik a jövőjét érintették. Egy nő sem fontosabb mint a trón!
Musztafa: Végiggondolom, mi legyen és hamarosan meghozom döntésemet. 

 

 
Forrás:www.facebook.com/muhtesemyuzyil.hun AK. all@rights reserved
A jegyzet engedély nélküli felhasználása vagy forrásoldal nélküli másolása tilos!
Következő rész:2015.11.11 21:25-kor az RTL Klubon!

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook