Szulejmán 3. évad 138. rész (2015. 08. 26.)

Szulejmán: Úgy érzed, hogy a kádi jogköre felhatalmaz arra, hogy kegyetlenkedj?

Ebussuud: Természetesen nem, dehogy. Hanem ahogy Allah a Birodalom irányítását terád bízta, mit teszel is legjobb tudásod szerint, úgy Isztambul városának törvényeit nekem kell betartatni. És ha a kereskedők szabályokat sértenek, szent kötelességem fellépni ellenük.

Szulejmán: Mégis mit vétett a pék?

Ebussuud: Engedelmedde,l nagyuram, az előírtnál jóval kisebb súlyú kenyereket árult. S a búzaliszt mellé árpát és darát is belekevert.

Ibrahim: Még ha így is tett kádi efendi, nem túlzott a büntetés?

Ebussuud: Nem az, méltóságos pasa. Éppen dicső atyád, Beyazid hannak büntetőkönyve és hatályos törvényei értelmében cselekedtem. Melyből ha megengeded, idézem is a vonatkozást. "Népünk kenyeréhez a lisztet minden esetben át kell szitálni és méretére ügyelve tésztáját élesztés nélkül kisütni." A rossz alapanyagból sütött kenyérnek íze és állaga is olyan, hogy még a kutyának sem adnám, nemhogy embereknek, nagyuram. Arról nem szólva, hogy a pék azzal a szándékkal vette kisebbre méretüket, hogy a nyereségét megtöbbszörözze. De érdemelt büntetése után, hiszem, hogy ilyet többet nem tesz.

Ibrahim: Jól ismered a törvényt. Ami viszont ilyen esetekben magát a büntetést illeti, az hol szerepel a könyvben? Hogy a vétkest meg kell aláznunk...
Ebussuud: Sehol.
Ibrahim: Úgy miért állítod, hogy helyesen jártál el, amikor a péket kiszögelve közszemlére tetted?
Ebussuud: Egy kádi nem mindig teheti meg, hogy szigorúan a törvényekre hagyatkozzék. Hiszem egy előre megírt könyvben nem szerepel minden eshetőség. Ezért ilyenkor döntésünket a lelkiismeretünkre hagyatkozva hozzuk meg. Különben fölöslegessé válna az egész hivatalunk. Nem gondolod, méltóságos pasa?
Szulejmán: Fölmereül egy kérdés: a te lelkiismereted tiszta?
Ebussuud: Ahogy prófétánk hádiszában megemlít minket, a kádik három részre oszlanak: egy részük a mennyekbe, két részük a pokolra jut. Akikre a mennyek országa vár, úgy törvénykeznek, ahogyan az megvan írva, nem elkülönítve a vétségeket könyvünk szerint. A másik kettő pedig úgy oszlik meg, hogy mérlegelik a vétség súlyát vagy jogukat foganatosítják csupán. Hogy az utolsó órán én a mennyekbe kerülök e vagy le a pokolra, csak Allah tudja. De a lelkiismeretem tiszta. Nagyuram, mert ez a büntetés okulására lesz mind a péknek, mind azoknak, akik csalásra vetemednének.
Szulejmán: Nem kell folytatnod. Hadd feleljek én is egy idézettel. "Ha a pásztor nyája közé betéved a farkas, arról nem a jószág tehet." Esetünkre lefordítva: a kádi efendinek az a dolga, hogy védje, óvja a népet a nem oda illőktől. Mert jegyezzétek meg: az országban, ahol nincs egység, ott béke sem lesz soha. Ebussuud efendi, szavaid bizonyították, hogy szakállad nem a tétlenségben őszült meg. Nem véletlenül mondanak napjaink egyik legbölcsebb vezetőjének.
Ebussuud: Mindig jólesik az embernek, ha tudását elismerik, uram. De amit a tisztségem megkíván én pusztán azt teszem, semmi mást.

*Hatice bocsánatot kér Gülfemtől, amiért a minap gorombán bánt vele.
*Nigar jelenti Haticenek, hogy Hürrem készül valamire.

Firuze: Nahát, ez a nevemet viseli.
Szulejmán: Ismered hát.
Firuze: Odahaza sok asszony visel magán ilyen kristáyt. Mi készül belőle? Lehet már tudni?
Szulejmán: Meglepetés.
Firuze:Nekem készíted?
* Kérlek Hold, ragyogj. Mutasd meg nekünk magad. Világítsd be lelkünket, ne csak az éjszakát. Hadd legyen ma szívünknek csillaga is fényes égboltodon. Érezzék ők is, hogy éjjelük nem örök, hogy amikor te esténként feljössz az égre, megszűnik a végzet, új remény lobban a szerelmük tüzében.
Szulejmán: Én elveszett lelkem. Annyi mindennel keresték már a te kegyedet. Sokszor rá is leltek, de nem egészen.Azt vártad, hogy más legyen a részed, most megkaptad, hát szentesítsd.
*Felszolgálják Szulejmán és Firuze vacsoráját, közben Sümbül elhívja az uralkodót.
*Firuze rosszul lesz az ételtől és az altató (gyenge méreg) hatására elalszik.

Hatice: Az este újra elolvastam a leveleidet. Mert mindegyiket megőriztem. Nem is tudom, miért. Lehangolóak.
Ibrahim: Nem hiszem, hogy ez különösebb magyarázatra szorul.
Hatice: Az első mindmáig felkavar. "Szultánám, ha valóban külön akarsz tőlem válni, tegyük azt. Bár ennél még halálos ítéleted sem fájna jobban. De tudd, megbántam, amit tettem és elfogadom, hogy többé nem láthatlak. Ahogy egykor szerelmedért mindenről lemondva Pargaba mentem, most megint oda készülök, de már egy teljesen új életért."
Ibrahim: Hatice...
Hatice: Azt akarom, hogy égesd el ezt a levelet. Itt előttem eméssze a tűz. Minden egyes szavad legyen hamuvá örökre. Akkor elfelejtem a múltat. Emléktelenül veszem ujjamra gyűrűdet. Ennyire nehéz? Ibrahim? Mondtam, hogyha elégeted, mindent elfelejtek, ami volt. Nem elég? Nem ezt szeretted volna? Újra megpróbálnám. (Ibrahim elmegy) Ibrahim! Légy átkozott örökre! Soha ne lássalak többet! Gyűlöllek! Menj el! Mit tegyek még érted?! Mit akarsz?!

*Ibrahim visszamegy és kibékülnek Haticevel, majd együtt töltik az éjszakát." Ezer éve voltunk így, valahogy mégis olyan természetes. Talán azért, mert én mindenütt magam mellett éreztelek téged."

Hürrem: Nehéz ezt kimondanom, de érted megteszem. Ha valóban őt akarod. Ha úgy érzed, az a nő lehetne a boldogságod, beletörődöm.Csak ne hanyagolj engem. Ne feledkezz meg asszonyodról.
Szulejmán: Örülük, hogy így gondolod, Hürrem. És persze kitartok melletted is.

*Rüstem már majdnem megszabadul Firuzetól, amikor is megjelenik Nigar és megakadályozza benne.
*Nigar kimagyarázza magát Rüstem előtt, hogy miért tette, amit tett.
*Firuze magához tér.
 
Nigar: Úrnőm, tettél nekem egy ígéretet. Azt mondtad, segítesz megbosszulni a gyermekemet. Amíg ezt nem teljesíted, én melletted állok.
Hürrem: És azután?
Nigar: Nincs azután. Azzal bevégeztem.
Hürrem: Nigar, már régen bevégezted volna, ha én nem veszlek mellém. Ha megpróbálsz újból becsapni, az lesz az utolsó ténykedésed.

Hürrem: Firuze! Ez már tényleg túl megy minden határon! Hogy mersz ide bejönni?! Ti meg miért engeditek?!
Firuze: Tudom, mire készültél tegnap. Megpróbáltál megöletni, igaz, ugye?
Hürrem: Honnan veszed? Tudd, ha én azt akarnám, már rég meghaltál volna.
Firuze: Viszont készülj rá, ha még egyszer az életemre törsz, azt tettek nélkül már nem fogom eltűrni.
Hürrem: Te most fenyegetsz engem, mondd?

*Ibrahim, Hatice és a gyerekek a vadászházba készülnek. Nigar dühös, amikor meglátja, hogy Hatice megbocsátott Ibrahimnak.
*Afife megbünteti azokat, akik az esti vacsora felszolgálásánál segédkeztek.
*Nigar részletesen beszámol Haticenek arról, ami előző este a palotában történt, majd arra kéri a szultánát, hogy hadd ő válassza ki a jövendőbelijét. Hatice ezt nem engedélyezi.
*Szulejmán szintén a vadászházba készül, ahová magával akarja vinni Firuzet is (nyugodtan együtt lehessen Cihangirral).
*Mihrimah kilesi, ahogy az apja a kertben sétál Firuzeval, majd odamegy, hogy véget vessen a szerelmes idillnek.
Hürrem: Vigyázz Nigarral, kettős játékot űz.
Rüstem: Azt hittem, egyedül téged szolgál.
Hürrem: De ha módjában áll, inkább önmagát.
Rüstem: Lehet, hogy ezért járt Ibrahim pasánál.
Hürrem: Mikor volt ott?
Rüstem: Most jött a palotájából.
Hürrem: Igen. A pasának kétlem, de Hatice szultánának jelenthetett. A kis ravasz. Mondom én, hogy két vasat tart a tűzben.
 
*Firuze azt javasolja az uralkodónak, hogy Mihrimah is tartson vele amikor Manisaba megy.
*Ibrahim vacsorára hívja Szulejmánt.

Mihrimah: Az a terved, hogy elüldözöl?
Firuze: Tessék? Miből gondolod ezt?
Mihrimah: Manisa a száműzötteknek való. Ne akarj megzsarolni azzal, amit tudsz.
Firuze: Nem, én csak...
Mihrimah: Hagyj fel ezzel a jó tündér szereppel, Firuze! Ismerem a valódi arcod.
Firuze: Nem értem, miért bántasz, úrnőm. Vétek az, hogy szeretem a szultánt? Hogy nem akarom elveszíteni őt? Ezek az érzések már számodra sem idegenek. Gondolj csak arra a költőre.
Mihrimah: Szót se többet! Ha bárkinek is említést teszel róla, fejedet veszem. Megértetted?
Firuze: Megígértem, hogy nem mondom el. Bármi történjék is, titkodat én biztosan a sírba viszem.

Szulejmán: Nekünk is van egy közös ügyünk. Rüstem aga. Teke szandzsákbégjének nevezted ki.
Ibrahim: Így igaz, nagyuram. Hiszem, hogy megérdemli ezt a tisztséget. Igazán rászolgált.
Szulejmán: Korainak érzem. Halaszd későbbre.
Ibrahim: Engedelmeddel...
Szulejmán:Egyelőre itt van szükségem rá.
 
Forrás:www.facebook.com/muhtesemyuzyil.hun AK. all@rights reserved
A jegyzet engedély nélküli felhasználása vagy forrásoldal nélküli másolása tilos!
Következő rész:2015.09.02 21:55-kor az RTL Klubon!
 

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook