Szulejmán 3. évad 136. rész (2015. 08. 12.)
*Afife asszony elpanaszolja az uralkodónak, hogy mi történt Firuzeval, aki nagyon dühös miatta.*Szulejmán és Mehmet kilovagolnak, majd együtt reggeliznek a belső kertben.
*Ibrahim néhány napra a vadászházba szeretne látogatni, de Hatice nincs elragadtatva az ötlettől.
Ibrahim: Hatice! Nem várhatom és nem is várom el tőled, hogy egycsapásra mindent elfelejts. Csak annyit kérek, beszélj hozzám. Kiabálj, szidalmazz, átkozz hogyha kell. Csak ne hallgass.
Hatice: Mit szeretnél, mit mondjak? Mert nekem ötletem sincs.
Ibrahim: Azóta sem tudom miért gondoltad meg magad. Elárulod legalább ennek az okát?
Hatice: Ha ez neked ennyire fontos, miért ne: Hürrem. Azért nem válok el, mert azzal neki kedveznék. Egyebet ne is láss mögötte. Nem bocsátottam meg és soha nem is fogok.
*Gülfem jelenti Haticenek, hogy Hürrem tudomást szerzett Firuzeról.
*Kiraz aga az uralkodó parancsára felköltözteti Firuzet a kedvencek közé.
Hürrem: Mehmet herceg hol van? Nem láttad őt?
Sümbül: Reggel kilovagolt az uralkodóval, még nem tértek vissza.
Hürrem: A tegnap este miatt bizonyára csalódott. Érthető. Az első halvet meghatározó dolog. Nigar mára mindenképp legyen ágyasa, jó?
Sümbül: Asszonyom, engedd meg,hogy visszakísérjelek.
Hürrem: Mit akarsz Sümbül?
Sümbül: Semmit se. Csak odabent éppen mindenki készülődik.
Hürrem: Tudnom kéne valamit?
Sümbül: Firuze asszonyt az uralkodó parancsára felköltöztetik a kedvencekhez.
Mehmet: Távolléted alatt sokat beszélgettünk Musztafa bátyámmal,és mondott egy érdekeset.Szerinte jó volna meghódítani a távoli vizeket.
Szulejmán: Te mit gondolsz erről?
Mehmet: Hogy lenne értelme, de még nem most. Előbb a nyugatot kellene. Bécset, hogy onnan védve legyünk. Úgy hiszem, ha sikeresen bevennénk a gyaúrok fővárosát, a többi is bizonyosan behódolna.
Szulejmán: Mintha csak egyik vezéremet hallanám. Allah áldásával fényes diadalokat aratunk mi még együtt.
Mehmet: Nagyuram, engedelmeddel vár a tanítóm, így is késésben vagyok. Muszáj mennem.
Rüstem: Nincs számomra nagyobb megtiszteltetés,minthogy a személyes szolgálód lehetek. Ugyanakkor kérdésessé vált, hogy hivatalomat továbbra is vállalhatom-e.
Szulejmán: Nem értelek. Mi akadálya lehet?
Rüstem: Egymás után mentik fel azokat aki a tudásukat Iszkender Cselebivel sajátították el. S minthogy engem is ő tanított, rám is ez a sors várhat. Mit meg is erősítettek már.
Szulejmán: Ki erősítette meg?
Rüstem: A méltóságos Ibrahim pasa. Indoka az is volt, hogy államunk rendje ezt megkívánja.
Hatice: Hürrem, egész sápadtnak tűnsz. Valami baj van talán?Hürrem: Nem, nincs. Csak Nigar asszonnyal morfondíroztunk egy kicsit. Nem érti, hol ronthatta el a pasával a dolgot.
Hatice: Firuzenak is adhatnál tanácsot. Igaz, ő még nem tart ott, hogy elveszítse a szultánt. Emlékszel, hogy annak idején mivel támadtál, Hürrem? Hogy egy nő az ilyet érzi. Ehhez képest ez a lány majdnem két éve közöttetek áll. És te a világon semmit sem éreztél ebből.
Hürrem: Ne hasonlíts engem magadhoz, szultána. Én a birodalom urának asszonya vagyok. Semmit nem kell éreznem. Miután valamit biztosan tudok. Az uralkodó szíve egyedül az enyém, nem másé. Hiába is szorítotok.
Hatice: Akkor vajon miért mellőz ennyire? Ennyi volt Hürrem. Vesztettél.
Hürrem: Nagyon aljas volt, amit tettetek. Mind szövetkeztetek ellenem. Kinéztétek ezt a lányt, hogy a helyemre lépjen, de ebből ügyet, amint már mondtam, nem csinálok. Az, hogy eltöltött néhány éjszakát az uralkodóval, szerelmet biztosan nem jelent. Azt irántam érez. Egyedül.
Hatice: Megint tévhitben élsz, Hürrem. Egyébként mi csupán felhívtuk a szultán figyelmét Firuzera. Semmi más nem is volt szükséges. Ugyanis értékét már ő maga fedezte fel. Lásd a lila kendőt és a levelét. Nem jelenhet szerelmet, mint mondod. Idézd fel kicsit azokat a sorokat. Nekem elég szívből jövőnek hangoztak. Ráadásul a kedvencekhez is felkötöztette. Oda nem kerülhet akárki, ezt te is tapasztalhattad.
Hürrem: Bárcsak a drágalátos uradra figyeltél volna ennyire.
Hatice: Törődj bele, Hürrem! A ti szerelmeteknek vége. Hiába is volt egetrengető. Vergődhetsz, kapálózhatsz, hogy valahogy visszahódítsd az uralkodót, pont ahogy Mahidevran tette és pontosan ugyanazt éred majd el vele. Arra gondolsz, hogy szabadulj meg tőle, ugye? Igen, ez megoldás lehetne ,de szerelmeteket nem hozza vissza. És tudod, hogy miért? Mert a szultán szíve hosszú évek után először más iránt érez, másért dobog.
Ibrahim: Országunk élére nem olyan emberek kellenek, kik a vezérükkel tiszteletlenek, mögötte összesúgnak. Nem kell, hogy kedveljenek. Még csak döntéseimmel sem muszáj egyetérteniük. De, hogy szidalmazzanak, azt semmilyen formában nem tűrhettem el. Mert azzal téged is sértenek, nagyuram. Hisz ügyeinkben téged képvisellek.
Szulejmán: Való igaz. Ezt nem engedheted. Azok fölött, akiknek a személyeddel van gondjuk, továbbra is rendelkezz. De, ha csak azért távolítasz el valakit, mert Iszkender Cselebi nézeteit képviselte, akkor mész vele te is.
Afife: Túl vagy egy nagy lépésen. De nincs megállás. Ennél is tovább kell menned. A célod mostantól az legyen, hogy a helyed itt megszilárduljon. Ennek pedig egy módja van.
Firuze: Mi az?
Afife: Hogy az uralkodónak mielőbb gyermeket szülsz. Allah áldásával egy herceget. Azzal egy életre bebiztosíthatod magad. Mert egyike lehetsz a szultánáinknak. Utána meg ki tudja, a hárem élére is kerülhetsz. És véget vethetnél ennek a sok éves viszálynak.*Mihrimah magához kéreti Firuzet. Hürrem tombolni kezd miután megtudja, hogy a riválisa a lánya szobájában van.
Mihrimah: Taslicali verses füzete.
Firuze: Megbocsáss, de hogy került hozzád?
Mihrimah: Múltkor amikor a néném palotájában vacsoráztunk, ő is megjelent. Láttad volna, hogy milyen arcot vágott, amikor bemutattak neki. Le sem írhatom.
Firuze: El tudom képzelni.
Mihrimah: A lényeg, hogy sikerült vele beszélnem is. Néhány szót. Kérdezte, hogy nyerhetné el a bocsánatomat. Én meg kaptam az alkalmon és elkértem a verseit.
Firuze: Szóval itt is járt nálad?
Mihrimah: Nem, csak a füzetet küldte el, még az indulásuk előtt.A bátyám ugyanis bevette a kíséretébe, így Manisaba tart.
Firuze: Ott is marad?
Mihrimah: Gondolom, mert a hercegi testőrség tagja lett. Már ha jól értettem. Viszont tudod még, mit mondott aznap? Hogy úgy érzi, kincsre talált bennem és fájó neki, hogy máris elveszített. Sajnálta, hogy elmegy.
Firuze: De te is, mint látom. Ne keseregj. Bizonyára elérheted, hogy találkozzatok egymással. Persze, ha ezt szeretnéd.
Mihrimah: Nem tudom.
*Hatice alkut ajánl Nigarnak - ha beszámol neki Hürrem minden húzásáról, akkor nem küldi el őt a palotából.
*Firuze már majdnem mindent bevall Mihrimahnak, amikor is Hürrem beront a szobába.
Hürrem: Mi dolgod a lányomnál? Van még képed? Azonnal tűnj el innen! Takarodj! Megmondtam, többé ne lássalak erre! Semmi keresnivalód a körleteinkben! Felfogod végre?! Semmi!
Mihrimah: Anyám, Firuze az én szolgálóm. Tudhatnám, mit vétett?
Hürrem: Ne érdekeljen. Becsapott minket. Felejtsd el egy életre.
Mihrimah: Ezt a nevedben mondd. Firuze én hozzám mindig őszinte volt.
Hürrem: Áltatott bennünket, hazudott. Ő az ágyas, akit a nénéd évekig rejtegetett.
Szulejmán: Firuzem.
Firuze: Szulejmán.
Szulejmán: Mi a baj? Miért sírsz?
Firuze: Kérlek, ne hagyj engem egyedül. Hadd legyek veled. Ne küldj vissza a hárembe. Már nem akarok közöttük lenni. Úgy félek, hogy elveszítelek.Csak melletted vagyok biztonságban.
Szulejmán: Mellettem nem lehet bajod. Ne félj. Sokkal fontosabb vagy nekem, minthogy azt engedném. Vigyázok rád és velem együtt itt mindenki.
*Mahidevran megérkezik Manisaba ahol a palota 'felfedezése' közben, rátörnek a régi érzelmek (amikor még Szulejmánnal ott éltek).*Ibrahim egy újabb kétségbeesett próbálkozást tesz, hogy visszahódítsa Haticet.
Ibrahim: Hosszú évekkel ezelőtt, épp ezen a helyen találkoztunk.Egy levelet adtam át neked.Te pedig Gülfem asszonnyal üzented válaszul, hogy itt keresselek. Emlékszel még rá?
Hatice: Én nem felejtek, Ibrahim. Bennem él minden, ami történt velünk. Jó és rossz is. El nem múlón.
Ibrahim: Mind gyakrabban a fülembe cseng, amit akkor írtam. Ezért is bátorkodtalak ide hívni téged. Szeretném megújítani a fogadalmamat. Sötét éjszakámban, csillagom vagy, szultánám. Izzó fényed ragyogja be égboltomat. Maga a Nap sem vetekedhet vele. Szolgálódból lettem reménytelen rabod. Szultánám, engedd, hogy szeresselek. Ezt a gyűrűt Perzsiából hoztam. A monda úgy tartja, hogy egykor két szerelmes lefolyt könnyeiből született, akik soha nem lehettek egymáséi. Így olyan erővel van felvértezve, hogy viselője érezheti vele a másik lényét. A szívverését, mellyel minden bánatban és fájdalomban vigaszt talál.
Hatice: Az én könnyeim elnyelnek mindenféle születést, Ibrahim. Nincs olyan szív, ami bánatomat elmulasztaná. (Hatice nem fogadja el a gyűrűt)
*Ebussuud Efendi a piacon jár-kel és ellenőrzi a kereskedőket. Akik csalnak, azokat példaértékűen megbünteti.
Forrás:www.facebook.com/muhtesemyuzyil.hun AK. all@rights reserved
A jegyzet engedély nélküli felhasználása vagy forrásoldal nélküli másolása tilos!
Következő rész:2015.08.19 21:20-kor az RTL Klubon!
