Szigetváron nyugszik Szulejmán szultán?

I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett - jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján.

Az első török alapítású település

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója kijelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat - jegyezte meg a kutatócsoport vezetőjeként is dolgozó szakember.

Ali Uzay Peker, a Közel-keleti Műszaki Egyetem professzora kiemelte, hogy a legfontosabb egy oszmán kori település felfedezése; a türbe is ennek része. Az építészettörténész szerint a magyar kutatók nagyon komoly munkát tettek le az asztalra: ők a magyar és német nyelvű, a törökök pedig az oszmán forrásokat tekintették át. Egyértelmű, hogy a most feltárt maradványok egy szultáni építményhez tartoztak 16. századi oszmán díszítésekkel, de azt még nem lehet bizonyossággal megmondani, hogy melyik épület a türbe és melyik a dzsámi - hangsúlyozta Ali Uzay Peker.

Sakir Fakili, a Török Köztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta: a közös erőből végzett kutatás a magyar-török történelem és kulturális örökség fontos időszakát tárja fel. Kiemelte: az 1520 és 1566 között uralkodott szultán türbéje utáni kutatás mellett először sikerült egy török alapítású magyarországi település maradványait feltárni. Mint emlékeztetett, 2016 I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója lesz, melyre számos megemlékezést terveznek. Ezek a programok a már egyébként is közel álló török és magyar népet még közelebb fogják hozni egymáshoz - fejezte ki reményét a nagykövet.

Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója I. Szulejmánról szólva felidézte: a szultánt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítójaként tartják számon: tizenhárom hadjáraton vezette katonáit; emellett államférfiként is jelentős szerepet játszott, megújította a jogrendszert, a vallási életet, az oktatást, konszolidálta a birodalom területén élő kisebbségek helyzetét. 1520-as trónra lépésekor a birodalom 1,5 millió négyzetkilométerre terjedt ki, 1566-ra pedig már 2,5 millió négyzetkilométerre nőtt - mondta el a történész.

Szigetvár ostroma mást jelent a magyaroknak és a törököknek - hangsúlyozta Fodor Pál, hozzátéve: a közös emlékezet jegyében kezdtek komplex kutatásba I. Szulejmán türbéjének és a mellette állt kisvárosnak a felkutatásában, először a TIKA, ettől az évtől pedig a magyar állam finanszírozásában is. Fodor Pál hozzátette: számos történeti kérdés is megoldásra vár még, nem ismerni még pontosan az ostrom menetrendjét - a források ebben eltérnek -, és nem tudni egészen biztosan azt sem, melyik napon halt meg a szultán és milyen körülmények között temették el.

Pap Norbert az eddigi munkáról elmondta: az évek óta zajló kutatásokban a fordulatot az hozta, hogy a geográfiai megközelítést helyezték a középpontba. A 2014 őszén a turbéki szőlőhegyen kezdődött vizsgálatok alapját az jelentette, hogy a szigetvári Barátság parkban, valamint a turbéki Segítő Boldogasszony templomban végzett korábbi ásatások nem jártak sikerrel. A korábbi vizsgálatok nem helyeztek hangsúlyt a történeti forrásokban fellelhető földrajzi információkra és arra, hogy a táj képe megváltozott az elmúlt évszázadokban.

Tájrekonstrukciót végeztek 1566-ra és 1689-re, a város elpusztulásának idejére fókuszálva. Kiderült, hogy a táj sokkal vizesebb volt, mint ma. A levéltári kutatás valószínűsítette, hogy a szigetvári vártól 4-5 kilométerre északkeletre, egy dombtetőn kell keresni, ahol 450 évvel ezelőtt szőlő és gyümölcsös volt. Ott kutattak, ahol az 1970-es években lakossági bejelentésre már voltak ásatások, 1982-re azonban arra jutottak, hogy török őrtorony állhatott ott. Most viszont kimondhatták, hogy ott oszmán kori település volt nagy épületekkel - fejtette ki Pap Norbert. "Nyolc méterre a feltételezett türbétől egy nagyobb épület van, ahol egy dzsámi állhatott és a közelben egy dervis kolostor maradványai is találhatóak. Az épületegyüttest árok veszi körül" - mondta a kutató. Hangsúlyozta, hogy minden információ és jel egy irányba mutat, a megtalált épületegyüttes I. Szulejmán türbéjét foglalja magába, ide temethették a szultán belső szerveit.

Az ásatásokon több mint negyven ember dolgozik, a vezető régész Hancz Erika és különösen fontos szerepet játszott egy másik kutató, Kitanics Máté is. Pap Norbert szerint mintaszerű volt az együttműködés a török hatóságokkal, köszönetet mondott a TIKA támogatásáért. Pap Norbert felidézte, hogy 2010 végén Pécsett Hóvári János későbbi ankarai nagykövettel és Kolovics János szigetvári polgármesterrel elhatározták: a szigetvári vár 1566-os ostromával kapcsolatos tudást továbbfejlesztik, beruházásokat kezdeményeznek ennek érdekében. A következő években kutatási szerződés született a török féllel. Mahmut Cevik, a TIKA balkáni és kelet-európai osztályának vezetője közölte: 2010 óta végeznek a közös történelem szempontjából fontos kutatásokat. "A mostani projektet mindkét ország kormánya támogatta, a magyar és a török oldalon is megvolt a kellő érzékenység új dolgok értékelésére" - tette hozzá.

A török hódoltság emlékei Magyarországon

A középkori magyar állam 1526. augusztus 29-én, a mohácsi csatában elbukott. A vereség után kettős királyválasztás következett, a két nagyhatalom (az Oszmán és a Habsburg Birodalom) közé ékelt, meggyengült ország hamarosan két, majd három részre szakadt, állandósultak a háborús állapotok. A török egyre terjeszkedett, a 16. század végére már az ország területének negyven százalékát hódította meg. Az 1541-ben török kézre került Budát csak 1686-ban sikerült visszavenni, Magyarország (kivéve a Temes vidékét) csak az 1699-es karlócai békével szabadult fel.

A török uralom emlékét mondák, földrajzi nevek (például a budai Tabán), jövevényszavak (dandár, korbács, basa, papucs, dolmány, bogrács stb.) mellett számos épület is őrzi. Az elfoglalt városok képe - ha csak időlegesen is - megváltozott, fürdők, iskolák, mecsetek épültek, Pest, Buda, Pécs, Temesvár sziluettjét a korabeli ábrázolásokon karcsú minaretek uralták. A török kiűzése után ezen épületek többsége eltűnt. Kevesen tudják, hogy a hódoltság második legnagyobb dzsámija (Pécs után) Szolnokon állt, a városban idén nyáron is látható volt az alacsony vízállású Tiszában a török által épített híd maradványai, az első állandó folyami átkelő a Tiszán és egyben Magyarországon.

Talán a legismertebb török kori épület Magyarországon Pécs központjában Gázi Kászim pasa dzsámija. Az 1579 táján emelt, négyzet alaprajzú, három boltszakaszos előcsarnokú, minaretes típusú épületet nyolcszögletes dobon nyugvó félgömbkupola fedi. A török uralom után a jezsuitáké lett, akik keresztény templommá alakították át és lebontották minaretjét. Ugyancsak Pécsett áll az 1660-as évek elején épült a Jakováli Hasszán dzsámi is. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán karcsú minaret magasodik - ez az épületegyüttes az egyetlen dzsámi az egykori török hódoltság területén, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. A dzsámi ma múzeum, ugyanakkor működő muszlim imahely is.

A Dél-Dunántúl török emlékei közé tartozik Szigetváron a vár ostroma közben elhunyt I. Szulejmán szultán dzsámija. A várban található, téglalap alaprajzú épülethez az északnyugati oldalon szabályos 14 szög alakú minaret csatlakozik, de ennek nagy része a 18. században leomlott. Szigetvár középpontjában, a Zrínyi téren áll Ali pasa dzsámija, a mai Szent Rókus-templom, amely 1588-89-ben épült és a török kiűzése után szinte teljesen átépítettek. Siklóson található a 16. század közepéről származó Malkocs bég dzsámija. Az épület a török kiűzése után megrongálódott, egy részét le is bontották, de az 1990-es évek elején helyreállították.

Budán az utazó Evlia Cselebi 24 dzsámiról, 43 mecsetről, 3 türbéről számolt be, ezek szinte kivétel nélkül elpusztultak. Ma is látható az 1541-ben Budán elhunyt dervis, Gül Baba sírja fölé 1548-ban emelt türbe, amely muszlim zarándokhely, rekonstrukciója jelenleg is folyik. A nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület kőzsámolyon áll, kváderkőből épült külső homlokzata egyszerű, bejárata keleten nyílik. A törökök Budán több fürdőt építettek. Eredeti alakjában maradt fenn és ma is használatos a Király fürdő a Fő utcában, az egykori várfalakon belül, vízellátását a Lukács fürdő környékéről biztosítják. A Gellért hegy lábánál az 1560-as években épült fel a Rudas fürdő, amelynek magva még ma is a török fürdő nyolcszögletű medencéje és medencetere, oszlopos kialakítása ritkaság. A Tabánban áll a Rác fürdő, amely sértetlenül vészelte át az 1686-os ostromot. A fürdőt később többször átépítették, kibővítették, de megmaradt nyolcszögletű, a török idejéből származó kupolacsarnoka, rekonstrukciója nemrégiben fejeződött be.

Esztergomban áll az Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi: a megszokottól eltérően téglalap alaprajzú, kétszintes épület alsó része valaha a középkori várfal része volt. Egyik sarkára minaretet emeltek, ezt a 18. században bontották el. Az épület a város visszafoglalása után magtár, majd lakóház lett, az ezredfordulón állították helyre. Magyarországon három török minaret található, a pécsi mellett Érden és Egerben. Az egri az egykori Oszmán Birodalom legészakibb építészeti emléke, 1596 körül épült. A hozzá tartozó, később templommá alakított dzsámit a 19. század közepén bontották le, a minaret tetején a félholdra keresztet állítottak. A minaretet 1897-ben restaurálták, 1962-ben folytattak rajta állagvédelmi munkákat. A 14 szög alaprajzú, 40 méter magas torony erkélyére 97 csigalépcső vezet fel.

A 16. századból származó érdi minaret dzsámija szintén elpusztult, a torony müezzinerkélye és sisakja is megrongálódott egy villámcsapás következtében. A helyreállítás során a hiányzó részek pótlására szándékosan eltérő anyagot használtak, hogy egyértelmű legyen, melyek az eredeti részek. A 23 méter magas, zömök minaret törzse 12 szög alaprajzú, körerkélyéhez 53 változó magasságú csigalépcső vezet fel. Szabadbattyán határában áll a Kula-torony, amelyet a törökök katonai célokra emeltek. A hódoltság során többször váltott gazdát, rekonstrukciójára az 1970-es években került sor. Hasonló erődítmény volt a dunaföldvári Csonka-torony, amelyet háromszoros palánkfal védett, két kapuja, sarkain kerek tornyok voltak. A visszavonuló törökök 1686-ban felgyújtották, a 19. században toldaléképületet emeltek mellé, amelyet a felújítások során is meghagytak.

MTI

Fotó: Szulejmán türbéje (papnorbert.blogspot.hu)

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook