Közelebb kell kerülnünk a történelmünkhöz

2011. január 15. szombat

A Hürrem, Szulejmán ágyasa kötet szerzőjével, Demet Altinyelekliogluval beszélgettünk a jelenleg hatalmas sikerrel futó sorozat, a Szulejmán Hürreme és a hárem kapcsán.

ELIF AKTUG-elif.aktug##kukac##aksam.com.tr

 

Demet Altinyeleklioglu az angol uralkodóház, a Tudorok szerelemmel és cselszövéssel teli kalandjait elmesélő Tudor-könyvsorozat sikeres török fordítója. Hürrem, az orosz ágyas 2009-es kiadásakor pedig azt is bebizonyította olvasóinak, hogy a regényírás terén is rendkívül tehetséges. A Szulejmán-sorozat kapcsán számos vita indult Hürremről és a háremről, ezért úgy véltük, hogy a legmegfelelőbb, ha maga Demet Altinyeleklioglu véleményét kérjük ki a tárgyról. Vajon a legsikeresebb Hürrem-könyv írónője miképp vélekedik a sorozatban ábrázolt Hürremről, mit mond azoknak, akik kritizálják a sorozatot?

Hasonlít a Szulejmán Hürreme az Ön által megrajzolt figurához?

Mi igen komoly csapatmunkával készítettük el a könyvsorozatunk első kötetét, Hürrem, az orosz ágyas címmel. A tévésorozat első epizódját több, kifejezetten eltérő nézőpontból néztem meg: írói szemmel, televíziós munkatársként, és úgy is, mint egyszerű néző. Nagyon meglepő volt látni, hogy az ideológiai polarizáció (azaz a muszlim értékrend hatása a sorozat nézése közben a ford. megj.) ennyire útját állhatja egy tévéműsor puszta élvezetének.

Mi volt a kiindulópont, mennyire figyelt a regény hátterére, a történelmi tényekre?

Nem akartam teljes mértékben történelmileg hiteles regényt írni, habár abban biztos voltam, hogy a történetnek abszolút valós eseményekből kell kiindulnia. A történelmi alapoknak valósnak kellett lenniük, hogy aztán az olvasók számára a kitalált részek is hihetőnek tűnjenek. Ebből kiindulva aztán kimondottan nehéz feladatunk volt. Törökországban először mi törtük át a didaktikus történelmi tudás és tabuk határait azzal, hogy olyan, részben elképzelt világot hozzunk létre, amit az emberek valóban kedvelhetnek.

Hogy jutott eszébe, hogy regényt írjon Hürremről?

A Tudor-sorozat kiadói támogattak a könyveim megírása során is. Az angol udvar olyan hamar ismertté vált az itthoni olvasók számára, hogy azt gondoltuk, miért ne közvetítsünk valamit a közönségnek a saját régiónkról, nevezetesen az Oszmán Birodalomról. Felterjesztettük az ötletet, szorgosan dolgoztunk rajta, hittünk benne és így indult útjára a könyvsorozat. Mindezt az Artemis Könyvkiadóval együttesen valósítottuk meg.

Kapott a könyve kritikákat?

Szerintem elég nagy súlyt fektettem a esztétikai kérdésekre és a korabeli erkölcsökre. Ez az írói stílusomból és a személyiségemből fakad. Minden apró részlet, amit a könyvbe beledolgoztam, egy-egy igaz tényen alapul. Például hogy nem úgy jellemeztem Kanunit (Szulejmánt), mint megközelíthetetlen embert. A regényem középpontjában ugyanakkor Hürrem áll, és ez tulajdonképpen egy róla szóló fiktív életrajz. A könyvemben Kanuni szerelmes lesz, mégpedig őszintén. Ezt sikerült olyan hitelesen ábrázolni, hogy ezzel kapcsolatban nem kaptam kritikákat. Emellett elítélem azokat, akik a tévésorozatot felszínes indokokkal kritizálni próbálják.

Miért kapott a tévésorozat kritikákat, illetve Ön hogyan értékelné a műsort?

Amiért mind a nézők, mind pedig az olvasók hálatlanok tudnak lenni néha: nem egyszerű elnyerni a tetszésüket. Szintén szomorúan hatott rám a nemrégen elterjedt kritikák minősége és jellege. A légkör, a színészek, a dialógusok és a rendezés kritikája helyett ők csupán ide-oda dobálóznak a tévésorozattal. Egyáltalán nem értem, hogy mi ezzel a céljuk. Be kellene már tiltani ebben az országban a tilalmakat, hiszen mi jó származhat abból, ha még ezt a műsort is betiltják? (A török kultúra a tabuk kultúrája. Itt mindent, ami nem alkalmazkodik a jelenlegi kormány ideológiájához, betiltásra ítélnek. Ez a televízióra is vonatkozik persze, ezért aztán egy időben a Szulejmán-sorozat szintén közel került ahhoz, hogy a RTÜK (Rádió és Televízió Legfelsőbb Tanács) betiltsa. − a ford. megj.) Az olvasóinktól és a nézőinktől már egyébként is megkaptuk a büntetésünket.

Hiszen be lett-e tiltva a királyi korszakot bemutató Tudor-sorozat Angliában? Ha Ön írta volna a Szulejmán-sorozatot, Ön is hasonlóképpen formálta volna a történetet?

Én sokkal tündérmesésebbre és vizuálisan esztétikusabbra formáltam volna. A Tudorok című sorozat angolul ment a tévében, de akarta ezt bárki betiltani? Philippa Gregory máig ír; ő a Tudor-könyvsorozat megteremtője, amiből később tévéműsor is készült. Ő nem forgatókönyvíró, hanem író, mint én. Csupán a nagyszerű szerzők képesek arra, hogy inspirálóak legyenek, ezt én is tudom. És ez így van rendjén.

A könyve írása során gondolt arra, hogy azt egyszer majd megfilmesítik?

Nem, amikor a regényt írtam, soha nem töprengtem azon, hogy lesz-e belőle tévésorozat vagy film. A könyvem nagyon is filmszerű, ezzel én is tisztában vagyok. A részletekre összpontosító, romantikus és epikus stílusom hatására az olvasókat könnyen beszippantja a korabeli atmoszféra. Ennek oka a nőies és érzelmes természetem. Ha egy hibátlan, valós történethez hozzáteszed a saját kreativitásodat, akkor lehetetlen, hogy ne szeressék. Ezzel kapcsolatban nem szerénykedem. Én egy másik utat választottam, ezért aztán talán nem is szabadna kritizálnom a tévésorozatot. És ezt sem bíráskodásnak szánom, csupán megosztom a gondolataimat. Hiszen én is dolgoztam a televíziónak, ismerem az ő szempontjaikat is. Pusztán konstruktív jelleggel igyekszem ezeket megjegyezni.

Kapott ajánlatot arra vonatkozólag, hogy megírja a Szulejmán-sorozat forgatókönyvét? Megkérdezték a véleményét?

Több különböző ajánlatot kaptam, azonban egyiknek sem volt köze ehhez a tévésorozathoz. Habár biztos vagyok benne, hogy olvasták a könyvemet.

Mi az oka annak, hogy így gondolja?

Ezt talán úgy lehetne elmagyarázni, mint amikor valaki felismeri a saját gyermekét akár 500 ezer ember között is. Mikor megjelent a könyvem, többféle ajánlatot is kaptam, viszont egyiket sem találtam kielégítőnek. Úgy gondolom, hogy ezeknél is nagyobb költségvetésre volna szükség, másképpen nem lehetséges visszaadni azt az atmoszférát, amit a regényben létrehoztam. Számomra a részletek nagy fontossággal bírnak. 

Kedvelte-e Halit Ergencset vagy Merjem Uzerlit?

Nem szeretnék ilyen konkrét kritikával szolgálni; ők elvégezték a munkájukat, igen jól, igazából csupán arról van szó, hogy én sok mindent másképp csináltam volna.

Milyen személyiséggel rendelkezik Hürrem a könyvében?

Ha a történelmi tényekre alapozva értékelnénk a tévésorozatot: Hürremet ugye elrabolták még gyermekkorában, örökbe fogadták a krími palotában, majd később elajándékozták őt az oszmánoknak. Egy ágyas nem jelenhetett meg csak úgy Szulejmán szultán előtt, ő sem eshetett csak úgy, könnyen szerelembe. Valójában jobb, ha nem is folytatjuk az összehasonlítást, hiszen én egészen más légkört alkottam. Egy maradéktalanul megszervezett atmoszférát. Az Oszmán Birodalom klasszikus téma, ha tetszik ha nem. Muszáj meghinteni az eseményeket vizuálisan vonzó elemekkel és erkölcsi értékekkel. A kosztümök például lehetnek akármennyire modernizáltak, egy bizonyos értékrendszerre kell, hogy épüljenek. A hangsúly is nagyon fontos, ehhez viszont széles esztétikai perspektívára van szükség. Kétségtelenül tapasztalt emberek dolgoznak a tévésorozaton is, és bizonyára megtesznek mindent, amit csak tudnak.

A hárem elvesztette funkcióját a Kanuni-időszakban

A háremet is krizitálják; Ön hogyan írná le a háremet, valóban a kéjközpont volt?

A hárem valójában nem volt sem oktatási intézmény, sem kéjközpont teljesen. Az egy Oszmán történelmi tény, hogy a háremnek meghatározott szabályai voltak; például férfiak soha nem léphettek be. Itt nem volt helye a tiszteletlenségnek, ez az Oszmán szultánok háza volt. Az Oszmán palotában ezt háremnek nevezték, azonban más palotákban is voltak hasonló intézmények, különböző elnevezéssel. Például más kultúrákban szeretőkkel találkozhatunk, akik nem voltak törvényes feleségek, a társadalom mégis elfogadta a létezésüket. A szeretők státusza abban az időszakban teljesen elfogadott volt Európa-szerte. Nem lehet tehát becsmérelni az Oszmánokat, csak azért, mert náluk létezett a hárem intézménye és történtek együttlétek a hárem hölgyeivel. A hárem létezésének lényege az volt, hogy a szultánt szolgálja. A palotai hárem már Hürrem érkezése előtt létezett. Pusztán arról van szó, hogy Szulejmán szultán mélyen szerelembe esik Hürremmel és hitvesként tekint rá, így a hárem végül elveszti a funkcióját. Helyesen kell átadnunk az olvasóknak a hárem értékeit ahhoz, hogy ne károsítsuk annak tiszteletreméltóságát.

 

Kép forrása: 1000kitap.com

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook