Tájak, korok: török kori emlékek Magyarországon

A Turkinfo.hu weboldalán ezúttal a magyarországon lévő, török kori emlékekről olvashat.

Ahogy átnéztem a jegyzeteimet, vettem észre, hogy a Tájak, korok sorozatomból sajnálatos módon kimaradtak a török kori emlékek. Így aztán a klasszicista után most ugorjunk kicsit vissza az időben, és ismerjük meg Magyarország jelentősebb török kori épületeit.

Az iszlám vallás temploma a mecset, a nagymecset arab nyelven dzsámi. Hazánk legismertebb dzsámija a Pécs városképét meghatározó Gázi Kászim pasa dzsámija . Ez hazánk legnagyobb dzsámija: belső magassága 22 méter, kupolájának fesztávolsága 16,5 méter. Szélessége és hossza egyaránt 100 lépés. A dzsámi ma római katolikus templom, de szépen megmaradt a Mekka felé tájolt imafülke, a mihráb, és egyes falrészeken láthatóak a Korán kalligrafikus betűi is.

Az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi a 17. század elején épült. A kétszintes, téglalap alaprajzú épület belső falába korsókat építettek be, melyek – szájukkal befelé – megakadályozták, hogy az épület visszhangozzon. A török uralom után a dzsámi érseki magtár, később lakóház volt. Felújítás után, 2007. novemberétől látogatható újra.A dzsámik mellé minaretek épültek: a keskeny tornyok teraszáról szólt az imára hívó müezzin. 3 minaret maradt meg épségben hazánkban. Az egri azért is különleges, mert ez az Oszmán Birodalom legészakibb építészeti emléke. A török uralom alatt emelt 10 egri minaret közül ez az egy maradt meg (igaz ezt is el akarták bontani, de 400 ökörrel sem sikerült ledönteni). A 40 méter magas, 14 szögletű homokkő minaret teraszára 97 lépcsőfok vezet fel, tetejéről csodás kilátás nyílik a városra.

A 23 méter magas érdi minaret erkélyére 53 lépcsőfok vezet fel. A felújítás során a torony csúcsát vasbeton elemmel egészítették ki.

Pécsett Jakováli Hasszán pasa dzsámija mellett található hazánk harmadik, épen megmaradt minaretje. A torony alapja 12 szögű, körerkélyére (22,5 méter magasba) 87 lépcsőfok visz fel. A torony magassága 30 méter.

Szultánok, hadvezérek, vallási vezetők és más jelentős személyek sírhelye a türbe: sokszög alapú, kupolás épület. Magyarország területén is több ilyen épült a hódoltság ideje alatt, de mindössze kettő maradt fenn napjainkig. Egyik közülük a budai Gül Baba türbe. A harcos muszlim szerzetes (a “Rózsák atyja”) síremléke a 16. században épült az 1541-ben itt elhunyt muszlim szerzetes sírja fölé. A legenda szerint Gül Baba temetésen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, mi több, a koporsóját is vitte. A nyolcszög alapú síremlék a Rózsadombon található (a hely neve is a szerzetes nevéből ered), és régóta zarándokhely az ide látogató török turisták körében. 2016-ban felújították, de csak tavaly ősszel nyílt meg. A türbe alatti térben állandó kiállítás, körülötte szép, teraszos kialakítású kert található.
Ha török épületekről van szó, akkor nem maradhatnak ki a fürdők sem. Székesfehérváron, Pécsett, Egerben, Esztergomban is épültek fürdők, de a legtöbb – az itteni hőforrásokat kihasználva – Budán. Valaha 8 török fürdő állt itt, a maradványokat a mai Király. Rudas, Rác és Császár (Velibej) fürdőben lelhetjük fel. A török fürdők komoly szerepet játszottak abban, hogy meghonosodott a fürdőkultúra.

Forrás: vojazs.blog.hu

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook