Szulejmán szíve interjú Fatima Melekkel

Idén négyszázötven éve, hogy a rettenthetetlen Zrínyi Miklós maréknyi katonájával hősi halált halt a szigetvári vár védésekor, és hogy az ütközet ideje alatt maga Szulejmán szultán is elhunyt. Szigetvár ostromának állít méltó emléket Fatima Melek új, varázslatos kötetével, a Szulejmán szívével.

Mit lehet tudni a mostani regényéről?

Fatima Melek: A Szulejmán szíve csodálatos történelmi utazásra hívja olvasóját. Olyanoknak írtam ezt a regényt, akiket érdekel, hogy mi rejlik a hétköznapi világ titkait eltakaró sejtelmes függönyök mögött, és hisznek abban, hogy a sors végül megsegíti a tiszta szívű embereket. A tévében nagy sikerrel bemutatott Szulejmán sorozat rajongói bizonyára örömmel hallják, hogy a könyv lapjain megelevenedik számos régi ismerősük. Szerepel a regényben Szulejmán szultán, ez a lenyűgöző államférfi, és természetesen Hürrem szultána, a tévésorozat legnépszerűbb szereplője. Találkozhatunk rajtuk kívül olyan hősökkel is, akik a sorozat első évadjaiban léptek színre (például Váli bég, vagy Ihrahim nagyvezír), és olyanokkal is, akik mostanában tűntek fel a képernyőn. Olvasóim szeretik az erős, magabiztos női karaktereket. Biztosra veszem, érdeklődve követik majd Mihrimah szultána és az ő nagy ellenfele, Nurbanu úrnő fordulatos küzdelmét. Egy örömhírrel szolgálhatok Kösszem szultána rajongóinak is. A Szulejmán szívében fontos szerep jut a szépséges Szafijének, annak a csodálatos asszonynak, akivel az új televíziósorozatban is találkozhatunk. Az olvasó olyan titkokat tudhat meg róla, melyekből kiderül, hogy ez a gyönyörű, fiatal nő milyen úton haladva lett a Kösszem - a szultána sorozat nagyhatalmú és erőskezű hősnője.

Anélkül, hogy elárulná az izgalmas kulisszatitkokat, miről szól a Szulejmán szíve?

FM: Idén szeptemberben emlékeztünk meg Szigetvár ostromának 450. évfordulójáról. Annak idején, 1566-ban félelmetes küzdelem színhelye volt ez a lenyűgöző szépségű magyar vár. A korszak két legjelentősebb európai hadvezére, Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán csapott össze. Zrínyi készen állt arra, hogy akár az élete árán is megvédje Magyarországot, Európát a napkeleti hódítóktól. Szulejmán élete nagy művére akarta feltenni a koronát. A regény felvet néhány izgalmas kérdést ezzel kapcsolatban.

Az isztambuli hárem cselszövésekkel teli viperafészkében felmerül a kérdés, hogy miért építettek a távoli Magyarországon is gyönyörű emlékhelyet, türbét az elhunyt szultánnak. Ez azért különös, mert Szinán, a török birodalom legcsodálatosabb építésze (aki amúgy Szulejmán bizalmas barátja, és Mihrimah szultána titkos rajongója volt) Isztambulban is csodálatos türbét épített az uralkodónak. A kérdésre a válasz a múltban rejtőzik. Tanúi lehetünk annak, ahogy Szulejmán évtizedekkel korábban titokzatos utazásra indul a sivatagba. Meg akar szerezni valamit, hogy egy csodálatos ajándékkal fejezhesse ki a Hürrem iránt érzett szerelmét. A szultán belekeveredik egy országokat átfogó, évszázadok óta tartó hatalmi játszmába. Sötét fenyegetés árnyéka borul nem csak a törökökre, de Perzsia és India népeire is. A napkeletről kiismerhetetlen ügynökök és orgyilkosok érkeznek. Úticéljuk nem más, mint Magyarország, Szigetvár. Isztambulban Nurbanu és Mihrimah szultána is nyomozni kezd. Választ akarnak a kérdésekre. Tudni akarják, micsoda Szulejmán szívének titka.

Vannak magyar hősei is a könyvnek?

FM: Természetesen. A Szulejmán sorozat rajongói azért szeretik annyira a könyveimet, mert regényeimben összekötöm a népszerű televíziós kalandok világát a csodálatos magyar történelemmel. A Balatontól északra a Bakony sűrű, titokkal teli erdőjében él egy lenyűgöző fiatal nő. Ő Gyöngyi, a tudós gyógyító asszony. Tagja az anyák testvériségének, annak az ősi szervezetnek, amelyik elszántan fellép a betegségek és az értelmetlen pusztítás ellen. Gyöngyi egy talpraesett, egyenes jellemű, határozott fiatal nő. Bár nagyon szívesen maradna otthon gyönyörű kisfiával és pöttöm kislányával, mégis engedelmeskedik, amikor a félelmetes Báthory Erzsébet grófnő szólítja magához. Szörnyű betegség támadt Magyarországra, ezért a tudós anyák sem ülhetnek tétlenül. Meg kell állítaniuk a gyilkos kórt, mielőtt az elpusztítana minden élőt a magyarok földjén.

A kalandok során fontos szerep jut Jutkának, Gyöngyi gyermekkori jó barátjának. Ez a magabiztos, ifjú hölgy nem hajlandó kompromisszumokat kötni. A saját útját járja, és olyan kalandokat él át, melyekkel kivívja még a legkeményebb fickók, vakmerő harcosok és bátor utazók tiszteletét is. Természetesen ő is segíteni fog Gyöngyinek abban, hogy kiderüljön az igazság Szulejmán szívével kapcsolatban.

Hol folytatódnak Gyöngyiék kalandjai? Milyen veszélyekkel kell szembenézniük a hősöknek?

FM: A Szulejmán szívében Gyöngyi már érett, fiatal asszony. Két gyermek anyja. Otthonosan mozog a törökök és a magyarok világában is. A bölcs asszonyok testvériségének egy része nagyon tiszteli tudása, elszántsága és ereje miatt. Ugyanakkor néhány főnemes asszony gyűlöli és fél tőle. Attól tartanak, hogy valójában nem tartozik közéjük, hanem sötét erőket szolgál. Ráadásul ott vannak még a fekete anyák is. Az egyszerű emberek ezek miatt a zabolátlan, kegyetlen asszonyok miatt tartják gonosz szörnyetegeknek a boszorkányokat. A sötét testvériség ellenségének tekinti Gyöngyit. Hősnőnkre kemény próbák várnak, amíg bebizonyítja, hogy tiszta a szíve és képes lenyűgöző adottságait a lehető legjobb módon használni. Kalandjai során bejárja Szulejmán korszakának Magyarországát. Útjára elkísérve megismerhetjük, milyen volt az élet a hódoltság korában, a királyi területeken, és azokon a vidékeken, ahol a török az úr.

Ellátogatunk a fényes főúri kastélyokba, a ragyogó várakba, de alászállunk a titkos testvériség föld alatti tanácstermeibe, sötét pincékbe, és végigmegyünk a komor ősrengeteg keskeny, veszélyekkel teli ösvényén. Gyöngyinek számos új ellenséggel gyűlik meg a baja. Akadnak közöttük kapzsi nagyurak, félelmetes isztambuli szépasszonyok, de titokzatos napkeleti utazók is, akik számára semmit sem ér egy nő élete.

Ráadásul hősnőnknek állandóan résen kell lennie, mert a fekete anyák is a bukását akarják. A Szulejmán szíve tele van izgalmas, váratlan kalandokkal.

Visszatér-e sokak kedvence, Hürrem szultána is ebben a regényben?

FM: De még mennyire! Hogyan lehetne úgy könyvet írni Szulejmán világáról, hogy abban ne szerepeljen ez a csodálatos asszony? Találkozunk vele fiatal, majd érett nőként is. Láthatjuk, mennyire szereti Szulejmánt, és hogyan akarja megvédeni a cselszövésektől a nagy szultánt. Szulejmán fülig szerelmes szép feleségébe. Emlékét hűen megőrzi még akkor is, hogy Hürrem távozott az élők sorából. A szultán cselekedeteit csakis az értheti meg, aki belátja, milyen fontos volt számára Hürrem szerelme. Kettőjük kapcsolata olyan erős, hogy érzelmeik lángoló tüzét még az elmúlás sem olthatja ki. Hürremnek kulcsszerep jut a történet végén abban, hogy a megfelelő emberek tudják meg Szulejmán nagy titkát.

Hogyan jellemezné a Szulejmán könyvsorozatot? Az ön regénye hogyan kapcsolódik hozzá?

FM: Magyarországon annak idején a Trivium Kiadó jelentette meg az igazi Szulejmán rajongók őszinte örömére Demet Altinyeleklioglu két nagyszerű regényét, a Hürrem, Szulejmán ágyasát és a Hürrem, Szulejmán asszonyát. A sorozatnak az óta nyolc kötete sorakozik a könyvesboltok polcain. Óriási megtisztelés számomra, hogy ezek közül kettőt én írhattam. Nem nehéz felismerni ezeket az igényes kivitelű, gyönyörű megjelenésű könyveket. Nagyszerű érzés kézbe venni, kinyitni őket. Mindegyikük hőse Szulejmán, a nagy szultán, és páratlan felesége, Hürrem szultána. A Trivium Kiadó úgy válogatta ki a legmegfelelőbb köteteket, hogy átfogó képet nyújtsanak erről a csodálatos évszázadról. Megismerhetjük belőle Isztambul minden titkát, és még olyan részletek is feltárulnak előttünk, amelyek esetleg kimaradtak a tévésorozatból. Elmerülhetünk a török főváros csodálatos napkeleti kavargásában, és tanúi lehetünk Hürrem és Szulejmán lenyűgöző, időtlen szerelmének. Az én regényeim hidat építenek a török világ és Magyarország között. Kiderül belőlük, milyen nagyszerű hősök – például Zrínyi Miklós – vagy bátor, nagyhatalmú asszonyok – Báthory Erzsébet – éltek közöttünk. A sorozat olvasói így megtudhatják, mi történt hazánkban az Egri csillagok és a Szigeti veszedelem korszakában.

A könyveim persze arra is lehetőséget nyújtanak, hogy mélységes tisztelettel fejet hajtsak e viharos időszak olyan nagyszerű alakjai előtt – Dobó Istvánra, Bornemissza Gergelyre, Zrínyi Miklósra, az egri és a szigetvári leányokra és asszonyokra gondolok –, akik nélkül Magyarország ma talán nem is létezhetne. A Szulejmán sorozat nagy erőssége, hogy lebilincselő olvasmánnyal szolgál mindazoknak, akik szeretik a török kultúrát, a tévében látható filmeket, és többet akarnak megtudni szülőföldjük történelmének e drámai korszakáról.

A Hürrem boszorkányában már láthattuk, milyen jól ötvözi a különféle zsánereket, a műve ugyanúgy felfogható kaland-, mint szerelmi regénynek is. Ráadásul öntől nem áll távol a misztikum sem. Milyen történetek, források ihletik az írói világát?

FM: Legfőbb ihletőm a hétköznapok csodálatos világa. Bejárva a napkelet számos lenyűgöző országát, elmerültem a bazárok, a szűk sikátorok, a falusi piacterek kavargó forgatagában. Magamba szívtam a rengeteg csodálatos illatot, színt és hangot. Elbeszélgettem a távoli földrészek, országok leányaival és asszonyaival. Este egy tábortűz mellett ülve teát vagy kávét kortyolgatva meghallgattam meséiket és legendáikat. Mindazt, amit utazásaim során tanultam, belevettem a regényeimbe.

Természetesen nagyon sokat olvastam, mielőtt tollat – vagyis billentyűzetet – vettem volna a kezembe. Szinte már törzshelyem van a Széchényi Könyvtárban. Sok barátom dolgozik múzeumban, mindig számíthatok a segítségükre, ha felmerül egy-egy olyan kérdés, amire csak a legjobb hazai szakemberek tudhatják a választ. Fontosak voltak gyermekkori olvasmányélményeim is. A Szulejmán sorozathoz írt regényeim megalkotása során jól emlékeztem az Egri csillagokra és a Szigeti veszedelemre. Természetesen nem hagyhatom ki a sorozat többi könyvét sem. Demet Altinyeleklioglu eredeti Szulejmán könyvei is fontos forrásul szolgáltak. Nem csoda, hogy ez az írónő világszerte annyira népszerű. Sokat segített, amikor elképzeltem magamnak Hürrem szultána alakját.

Akik személyesen ismerik önt, azok jól tudják, mennyire közel áll a szívéhez a magyar és a török kultúra is. Mit gondol, egy magyar olvasónak miért lehet érdekes a törökök történelme? 

FM: Az elmúlt száz évben ez a két viharos sorsú nép közel került egymáshoz, baráti viszony alakult ki közöttünk. Úgy tűnik, elfelejtettük a törökök ellen vívott évszázados háborúskodás és a százötven éves hódoltság szörnyűségeit, megpróbáltatásait. A lassú közeledés már 1848 után elkezdődött, amikor számos magyar hazafi talált új otthonra Törökországban. Barátságunk mostanra már elmélyült.

Törökországban utazva csodálatos élmény megtapasztalni, hogy mennyire szeretnek minket. Ha megtudják rólunk, hogy magyarok vagyunk, barátságos mosollyal, őszinte öleléssel üdvözölnek. A világban kevés olyan ország van – talán csak Lengyelországot tudnám kapásból megemlíteni -, ahol ennyire szeretnek minket.

A Szulejmán sorozat pedig lehetővé tette, hogy a hazai közvélemény is jobban megismerje a törökök kultúráját. Nagyszerű dolog volt a tévében látni Hürrem és a többi szultána csodálatos öltözékét, a szépséges szöveteket, a puha bársonyt, a ragyogó selymeket, és a csillogó ékszereket.

Nagy élvezetet jelent közelebbről megismerni a török konyha ezernyi csodálatos ízét, különleges, egészséges ételeiket, alkoholmentes üdítőiket, és akkor még meg sem említettem az igazi török kávé páratlan aromáját. Ma már nem csak az éttermekben kóstolhatjuk meg ezeket a finomságokat, de nagyon sok háziasszony megtanulta, hogyan készítse el otthon a jellegzetes, finom török ételeket.

Mik a jövőbeli tervei, számíthatunk-e esetleg egy harmadik kötetre, vagy netán más történeteken gondolkozik?

FM: A magyar olvasóknak nagyon tetszett a Hürrem boszorkánya, és úgy tűnik, hogy a szívükbe fogadták a Szuljemán szívét is. Az országot járva – legutóbb például Szigetvárott – az olvasókkal elbeszélgetve csodálatos érzés volt hallani, mennyire megszerették Gyöngyit, Jutkát, Musztafát és Herkulest, a hatalmas termetű háremőrt. Ráadásul a Szulejmán szívében már színre lépett Gyöngyiék gyermeke is. Sok olvasómat – elsősorban a hölgyeket – érdekli az anyák két testvérisége. Szeretnének többet megtudni e bölcs asszonyok múltjáról, módszereiről és célkitűzéseiről. Jó páran feltették a kérdést, hogy működik-e az a fajta szerelmi mágia, amivel a regényben Isztambul úrnői próbálkoztak. Nem csoda, hogy ennyi kedves unszolásnak minden író szívesen engedelmeskedik. Gyöngyiékre még számos izgalmas kaland vár a jövőben. A hosszú távú terveim között pedig egy olyan könyv is szerepel, amelyikben napjainkban, a mai világban találkozhatunk a titokzatos Angyal család kései leszármazottaival.

Kinek ajánlaná a Szulejmán szívét?

FM: Azoknak, akik örömmel ülnek le a tévé elé, hogy megnézzék a Szulejmán csodálatos évszázadát bemutató sorozatot, a Köszem – A szultánát, vagy éppen a Szerelemben, háborúban keserédes részeit. Jól fognak szórakozni mindazok is, akik mesés, magával ragadó történelmi utazásra vágynak. Ajánlom ezt a könyvet a magyar történelem kedvelőinek, és azoknak, akik tudni szeretnék, hogy évszázadokon át milyen szertartásokon vettek részt a sötétség és a fény titkait ismerő bölcs asszonyok. Az is nagyon jól fog szórakozni, aki romantikus, érzelmes történetre vágyik, és szeretne közelebb kerülni a baráti török nép lenyűgöző, gazdag kultúrájához.