A török kultúra hangja: a népzene

Törökország a Földközi-tenger keleti oldalán található, kultúrájában európai, észak-afrikai, közel-keleti, kaukázusi, dél-ázsiai és közép-ázsiai elemek keverednek. A „török” zene, amit helyesebb „törökországi zenének” nevezni, közép-ázsiai népzenei, arab, perzsa, klasszikus és modern európai és amerikai zenei elemeket ötvöz. Ugyanakkor a török zene is hatással volt ezekre az országokra.

Törökország tradicionális zenéje két fő hagyományhoz kötődik, melyek szorosan összefüggenek, mégis eltérő jellegűek. Az egyik a török népzene, melyet az anatóliai, balkáni és közel-keleti népek kultúrája határoz meg. A török népzene nem csak a közép-ázsiai türk népek zenéjére támaszkodik, de erőteljes kölcsönhatásban van a régió más népeinek zenéjével is. A másik zenei tradíció, a török klasszikus zene az oszmán elit társadalom zenéjét tükrözi, melyre erősen hatottak az iszlám (különösen az arab és a perzsa) kultúrák.

A török folklór rendkívül sokszínű. A török népzenét, vagy türkü-t egyetlen hangszer jellemzi, a saz vagy bağlama, ami egy fajta hosszú nyakú lant. Hagyományosan a saz-t magányosan, faluról falura utazó énekesek, az aşık-ok használták, az egyik legnépszerűbb ilyen vándorzenész Aşık Veysel volt. Napjainkban saz zenekarok, több más hagyományos hangszerrel kiegészülve, népszerűsítik a török népzenét. A nádsíp (zurna) – dob (davul) formáció vidéken népszerű, esküvőkön és más eseményeken lépnek fel. Népszerű hangszer még az elektrosaz, a darbuka és a kemençe (egyfajta hegedű a Fekete-tenger vidékéről).

Népzene kíséri a népi táncokat, melyek régiónként változnak. A sokszínű török táncok közé tartoznak pl.: çiftetelli (Trákia), zeybek (Égei-tenger), horon (Fekete-tenger) és halay (Kelet-délkelet-Anatólia).

Alevi zene

A török lakosság körülbelül egyharmada alevi, akiknek népzenéje jól ismert (melyet az utazó bárdok, az aşık-ok adtak elő) . A dalok misztikus témákat dolgoznak fel, Alevi szentekhez és Mohamed próféta vejéhez, Alihoz könyörögnek. A legtöbb dalt az ún. Hét Ulu költők írták, például a 15. században élt Şah Hatayi, a Safevi Birodalom alapítója, vagy Pir Sultan Abdal, egy mártír, aki az Oszmán Birodalom ellen lázadt. Ruhi Su az 1970-es években élesztette újjá az aşık tradíciót. Néhány aşık, például Mahsuni Şerif, Aşık Veysel és Ali İzzet szociálpolitikailag forradalmi dalszövegeikről voltak híresek. Nyugat-Anatólia az otthona az ún. bozlak zenének, mely részben improvizációra, részben szavalatra épül, és melynek legjelesebb képviselője Neşet Ertaş.

 

Fekete-tenger és Kaszpi-tenger régiója

Ezen a területen láz népcsoporthoz tartozó emberek élnek, népzenéjük egyes motívumait sikerrel használta például Elena Paparizou (az Eurovíziós Dalfesztivál győztese 2004-ben) is.

Kurd zene

A hagyományok szerint háromféle kurd előadót különböztetünk meg: történetmondókat (chirokbej), vándorénekeseket (stranbej) és bárdokat (dengbej). A dalok nagy része epikus jellegű. Népszerűek a szerelmes dalok, táncdalok, esküvői és más ünnepségeken énekelt dalok, az erotikus költészet és a „munkadalok”. A leggyakoribb hangszerek a bloor (fuvola), ghol (dob), duduk (oboa), tenbur (saz), kamanche (kemençe – egyfajta hegedű), és a zurna (fa pásztorsíp).

 

Forrás: wikipédia

Fotó: online

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook