"Halálos hiedelmek" a török kultúrában

Az iszlám teremtéstana szerint Allah a világot hat nap alatt hívta létre a semmiből. Első nap teremtette a földet, majd mindazt, ami rajta volt, a két utolsó napon az egeket. Ádámot, az első embert, agyagból és vízből formázta, majd életet lehelt belé. Az emberiséget Ádám gerincéből hozta létre és hitvallást tétetett velük - így minden ember már életét megelőző létében muszlim - ezután ismét visszahelyezte Ádám gerincét és trónusának egyik rekeszében gyűjtötte minden ember lelkét, hogy ott várják a születésük idejének eljöttét.

A halálban a lélek és a test különválik, hogy a végítélet napján, amikor Azrail, a halál angyala megfújja a harsonáját, a feltámadáskor ismét egyesüljön. Eszerint minden embernek három élete van: egy születés előtti, egy földi és egy földi lét utáni. A mohamedán világképben tehát a földi lét Allah által megszabott ideig tart, iránya, minősége, az eleve elrendelés elvétől függ. A születés és halál jelképpé emelésével jelzi azt az időintervallumot, amely az egyén számára a földi lét kezdetét és végét jelzi

Ha egy ember meghal, Munkar és Nakir angyal kikérdezi és ha kell, büntetést szab ki rá. A közönséges halandók ezután a sírban maradnak, a jók bepillanthatnak a paradicsomba, a gonoszoknak pedig a pokol kínjait kell elszenvedni. A próféták és a hit harcosai azonban nyomban haláluk után a mennyekbe kerülnek, más vélekedés szerint lelkük a mekkai Zemzem-kútban várja a végítélet napját. Az iszlám felfogása szerint tehát a halál átlépés egy másik világba, amely az örök élet világa.

A halál előjelei

A népi kultúra számos megfigyelést, hiedelmet és mágikus eljárást ismer arról, hogyan lehet kifürkészni és elodázni a halált. Milyen jelekre kell figyelni amelyek a közeledtére figyelmeztetnek, jóllehet sem a haláljóslások, sem a tiltó és elhárító hiedelmek nem közvetlenül előzik meg a halál bekövetkezését - csupán távoli utalást találunk rá, amely mögött ott lebeg a "talán mégsem igaz" reménye. A szokatlan kozmikus és meteorológiai jelenségek, az állatok különös viselkedése, tárgyakhoz fűződő tilalmak megszegése mind baljós jelnek minősül.
A kozmikus és meteorológiai jelenségek közül a nap- és holdfogyatkozások, a csillaghullás, villámcsapás, égzengés az amelyhez a néphit a halál képzetét társítja. Részleges nap- és holdfogyatkozás háborút jósol, teljes fogyatkozás nagy ember (híres ember) halálát jelzi. Ha a Nap és a Hold udvara vörös, nagy veszteség következik, vér fog folyni. Anatólia számos helyén a csillaghullást a halál baljós jeleként ismerik: az aláhulló csillagot látván azt mondják negyven nap múlva meghal akié volt. Ha idős ember látja "jóra" gondol, sajátjának hiszi és készülődik a másvilágra. Ha fénylő a hullócsillag - akinek a csillagja volt az szerencsés ember, szemmel tartja az isten, a borús időben pislákoló hullócsillag pedig gyenge akaratú, bűnös ember halálát jósolja. Ritka égi jelenségnek számít a meteor. Megjelenése sokak halálát jelzi - más vélekedés szerint nagy reménységű ember születik, vagy neves ember halála jön el, esetleg a haza sorsában következik be jelentős változás, például háború.

A halálra vonatkozó jóslatok olvashatók ki az állatok szokatlan viselkedéséből. A háziállatok közül a kutya, macska, ló, juh, ökör, a baromfiak közül a kakas, tyúk, lúd, a vadállatok közül pedig a nyúl, róka, farkas, sakál, kígyó, a bagoly, varjú és a gólya számít halálhírnöknek.

Igen sok hiedelem veszi körül az ételeket, melyek általában az élet, a bőség szimbólumának számítanak. Éjjel kérni és adni nem tanácsos. Tésztát, sót, ecetet, tejet, joghurtot, vöröshagymát és fokhagymát adni Anatólia-szerte tiltott - ha mégis muszáj mésszel vagy tőzeggel lehet kiváltani, elején venni a bajnak. A tűzhelyhez, tűzhöz fűződő hiedelmek között a haláljóslatok is megtalálhatók. Általában rossz jel háborgatni a tüzet, különösen éjszaka tiltott tüzet (parazsat) adni. Sivasban és Divrigiben vallják, hogy aki a házból kiviszi a tűzhelyet, a halált viszi.

Halálesetek, temetések alkalmával is adódnak olyan jelek, amelyekből a hagyomány további halálesetek bekövetkezését jósolja. Így rosszat jelent, ha billeg a koporsó, vagy a halottasmenet girbe-gurba úton halad, ha üres koporsóra ül valaki, vagy ha a sírhúzók ásóval mennek a házba.
Ha nagybeteg van a háznál, úgy vélik, elodázhatják a halálát, ha kiviszik a házból az ételeket, kiürítik az ételtartó és a vizesedényeket.

Az általános tilalmak, közvetett előjelek után a haldokló fiziológiai változásaiból is jeleket olvasnak a közelgő vég bekövetkezésére. Ezek a megfigyelések már többnyire valós tartalmúak, hiszen a családokban két-három generáció él együtt, a halál élménye ha mégoly megrázó is, emberközeli. Ha a nagybeteg viselkedése megváltozik, beszél a halálról, megadja az adósságait, elrendezi a dolgait, összehívja a rokonokat és elbúcsúzik, az élet végének biztos jeleként értékelik. A haldokló mellett mindig van valaki. Ha már nehezen lélegzik, nem eszik, a teste rángatózik, szája habzik, vért köp, a végtagjai elfehérednek és hűlni kezd a teste, felkészülnek a megváltoztathatatlan tény elfogadására. A hagyomány pontosan megszabja hogyan kell a holttesttel bánni. Amint a haldokló kilehelte lelkét a rítus által szabályozott módon megkezdődik a temetésre való felkészítése.

 

Forrás: terebess.hu

Fotó: online

Hírlevél

Kapcsolat

A Trivium Kiadó webáruházát, melyben számtalan izgalmas, érdekes, szórakoztató könyvre lelhet a Keleti irodalom remekein át az Üzleti könyvekig, az alábbi linken éri el:

http://triviumkiado.hu

Tudta azt, hogy közvetlenül a kiadótól való rendelés min. 20%-kal kezdvezőbb áron történik, mint a könyvesbolti teljes fogyasztói ár?

Amennyiben kérdése van, kérjük az alábbi űrlap kitöltésével keressen meg minket és kollégánk hamarosan választ küld Önnek!

Név * 
E-mail * 
Üzenet * 

Adja meg a képen látható biztonsági kódot: 

Facebook